Méregdrága becsengetés

Rászorulók sem juthatnak ingyenes tankönyvhöz – közölte csütörtökön Kósa Lajos fideszes parlamenti képviselő. Szerinte a helyzetet az oktatási tárca „tudatos vagy nem tudatos hibája” okozta, mert az Oktatási Minisztérium (OM) módosította a tankönyvpiacról szóló jogszabályt, és kihagyta ebből a három- vagy többgyermekes családokat, az egyedülálló szülőket, illetve a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőket.

A politikus szerint ugyanakkor a kormányzati káosz is oka a helyzetnek.
*
Ezért a Fidesz pénteken a parlament rendkívüli ülésén sürgősséggel korrigáltatná az OM hibáját, amely a képviselő szerint abból eredhet, hogy a tárca a változtatásokat nem vezette át az egész jogszabályon. Kósa Lajos kijelentette: Magyar Bálint oktatási miniszter soha nem támogatta az ingyenes tankönyv bevezetését.
Az OM szerint az idei tanévkezdést nem befolyásolja az ellenzéki politikus által kifogásolt nyomdahiba, mert a tankönyvrendeléseket már tavasszal leadták az intézmények, az elírás pedig júliusban került a szövegbe. A tárca már intézkedett a javításról, és a jövő évi rendeléseket már ennek megfelelően teszik meg az iskolák.
Az esetleges ingyenesség azonban nem egységes: az OM a támogatást tankönyvvásárláshoz, iskolai könyvtárból történő kölcsönzéshez vagy a tankönyvek napköziben történő elhelyezéséhez nyújtja.
A liberális oktatási tárca azt is közli: egy gyermek után a családi pótlék egy főre eső összege 5700, kettő után 6900, három vagy többgyermekes családban 8000 forint. Tartósan beteg vagy sajátos nevelési igényű gyermek 15 ezer forint pótlékra jogosult. Ugyanennyi az iskolakezdéshez adómentesen nyújtható munkáltatói támogatás összege is, holott egy bevásárlóközpontban a legolcsóbb iskolatáskát is négyezer forintért árulják. Tetemes kiadást okoznak a szülőknek a taneszközök és a tankönyvek is.
Egy felmérés szerint a legkönynyebb iskolatáskát hátára vevő kisdiák szinte négy kilogrammot cipel, míg a legnehezebb táska hétkilós, pedig a gyerekeket testsúlyuk tíz százalékánál nagyobb tömeggel nem lenne szabad terhelni. A súlyt csökkentené az OM, de jogszabály-módosításai csak jövő év elejére készülhetnek el.

Szeptemberben kormány elé kerülhet az új felsőoktatási törvény, amelynek korábbi változatában az OM azt tervezte: az intézmények fenntartói joga legyen átadható közalapítványnak vagy kht.-nak. Ezt azonban a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) bírálta, ezért a jelenlegi terv szerint nem intézmények egészére, hanem bizonyos feladatokra hozhatnának létre az egyetemek, főiskolák gazdasági társulásokat, az OM az önkormányzatokat ebbe bevonná, és 2005 januárjától életbe léptetné a minőségi munkát honoráló mozgóbérek rendszerét is.
Jövőre a felsőoktatási intézmények ötven-hatvan százaléka átállhat a bolognai rendszer kétciklusú képzésére. A hároméves felsőfokú alapképzés után így tovább lehet lépni mester-, majd doktori képzésre – közölte Mang Béla felsőoktatási helyettes államtitkár az FDSZ választmányával. A felsőoktatási törvény tervezete kapcsán közölte: az OM az oktatókat, a tanársegédeket és az adjunktusokat határozott időre alkalmazná, ám egyes intézmények a docensek és tanárok határozatlan idejű foglalkoztatását várják.
– Európai szintű felsőoktatási törvényt szeretnénk, de a tervezet ettől messze van – fogalmazott Kis Pap László, az FDSZ elnöke, aki a határozatlan idejű foglalkoztatás mellett áll ki, mert ellenkezőleg veszélybe kerülhet a szakmai utánpótlás-nevelés. Az elnök szerint nincs realitása, hogy az új törvény 2005-ben hatályba léphet.