Most így hirtelen nem tudom, mivel lehetne rávenni, hogy műanyag tasakot tetessek a végbelembe, abba belepumpáljanak némi „jó” vizeletet, aztán az egészet egy katéterrel kivezessék a péniszemen át, hogy a megfelelő pillanatban megfelelő mintát tudjak produkálni. Rá lehet-e egyáltalán venni egy normális embert ilyesmire? Miképpen – mert a fenti rémtörténet mellett ez a másik, meg nem erősített hír – rá lehet-e venni egy normális nőt arra, hogy két hónappal a verseny előtt teherbe ejtsék, mert két hónapos terhesen a női szervezet állítólag egyszerűen felrobban, tombolnak a hormonok, és sosem látott mértékben megnő a teljesítőképesség. Suttogják, ezt teszik egynémely úszónővel. Verseny után jöhet a kaparás.
Ha erről szól az olimpia, akkor ideje betiltani az egészet. Elöljáróban és általánosságban jegyezzük meg, az olimpia erről is szól. Ki tudja, már mióta… De: amikor most, a végén a magyar vízilabda-válogatott felállt a dobogó tetejére, akkor azért láttuk, hogy az olimpia mégsem erről szól. Az olimpia az emberi teljesítményről, az emberségről szól, arról, hogy „sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb”.
Ám az előttünk álló napokban, hetekben mégis szinte csak a doppingbotrányról fogunk majd beszélni. Ezt onnan lehet tudni, hogy a magyar sajtó rosszabbik fele már egy hete erről beszél, s erről beszél Gyurcsány Ferenc volt sportminiszter, leendő miniszterelnök (szegény Hazám!).
Szögezzük le: aki tiltott szereket használ, veszítse el érmét, helyezését, büntessék meg, vonuljon vissza. Ha mindez egyértelműen bebizonyosodik, persze. Aki tiltott szereket használ, az nem tiszta eszközökkel megy csatába, és az emberi nagyság és nagyszerűség ethoszához hozzátartozik, hogy tiszta eszközökkel szabad csak küzdeni. S miután kimondtuk a szigorú ítéletet, mindjárt tegyük hozzá magunkban, hogy aki doppingol, az egyben önsorsrontó is, minden – fizikai, lelki, morális – értelemben. Ezért aztán szánjuk őket és bocsássunk meg nekik, mert hibájukkal tönkretették saját emberfeletti munkájukat is. Ugyanis az olimpiai győzelemhez, de még a puszta részvételhez is nem elég csak kokszolni. Emberfeletti munka, kitartás, alázat, önfeladás és hit nélkül csak sportminiszter lehet valaki, aztán pedig miniszterelnök.
Szögezzük le másodszor: a magyar sajtó rosszabbik fele és a „mi az hogy!” leendő miniszterelnök nem azért beszél egyfolytában a doppingbotrányról, hogy ilyesmin moralizáljon, hanem azért, hogy belerúghasson Schmitt Pálba. És akkor tényszerűen álljon itt a következő két megállapítás: a MOB ismét könyörgött a sportminisztériumnak, hogy cserélje le a doppingszűrő berendezéseket egy korszerűbbre, mert a doppingüzlet az egyik leggyorsabban fejlődő iparág a világon, és le vagyunk maradva ebben a nemtelen versenyben. A minisztérium bólintott, aztán nem történt semmi. Maradtak a régi felszerelések, amelyekkel májusban elvégezték a vizsgálatokat, és mindenkit tisztának találtak. El is utazott mindenki Athénba, ahol pedig történt, ami történt. De még a hazai tesztelés előtt, márciusban a Gyurcsány vezette sportminisztérium el is vonta a MOB hatásköréből a doppingellenőrzést, és azt saját hatáskörébe rendelte. Majd eljött a pillanat, amikor Gyurcsány a forgatókönyv szerint felajánlotta lemondását, és eltakarodott a sportminisztérium, s így a doppingellenőrzés éléről is. És ugyanez a Gyurcsány – a sajtó rosszabbik felének önfeledt lihegésétől kísérve – a doppingbotrány kirobbanása után fenyegetőzik, kollektív büntetéseket helyez kilátásba és Schmitt Pálra mutogat, szigorú vizsgálatokat követelve.
Ez lényegesen undorítóbb, mint doppingolni. Ez a teljesítmény nélküli törtetés, a moral insanity magatartása. És ez a Gyurcsány Ferenc ott fog állni olimpikonjaink gyűrűjében ma, frusztrált, velejéig hamis, riasztó vigyorával, és megpróbál majd fürdeni a sikerben, amihez annyi köze van, mint az emberi teljesítménynek a hajdani KISZ KB-hoz.
Sebaj. Isten áldja meg olimpikonjainkat, Isten áldja az érmeseket, a bajnokokat, Isten segítse a doppingolókat és a gyanúba keverteket. S ha ma lesz valamelyiküknél egy jó nagy kádkő, hát tegye rá bátran a Gyurcsány fejére, babérkoszorú helyett…
Holnap jön az igazi tél!