Káosz, géppisztolyropogás, síró anyák, vállukon sérült gyerekekkel rohanó katonák – néhány megdöbbentő kép minden idők egyik legsúlyosabb túszdrámája után az észak-oszétiai Beszlanban, az 1-es számú iskola körül. A dráma véget ért, s elérkezett az értékelés ideje.
Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő úgy véli, minden jel szerint nem volt tervezett a katonák akciója, s Moszkva is békés megoldásra törekedett. Miután azonban a túszejtők a holttestekért érkező fegyvertelen katonákra is tüzelni kezdtek, a túszok pedig megpróbáltak kitörni, a hatóságoknak nem volt lehetőségük elkerülni az összecsapást.
A szakértő elmondta, a túszejtők nem alkottak egységes csoportot, ráadásul az idő múlásával egyre nagyobb lehetett közöttük a széthúzás. Némelyikük kitört volna az épületből, a többiek fenntartották volna harcállásaikat. Bár a halottak számáról egyelőre csak igen eltérő adatok láttak napvilágot, Georg Spöttle leszögezte, hogy ilyen jellegű akciók elképzelhetetlenek jelentős számú áldozat nélkül. „Bármilyen kegyetlenül hangzik is, 10 százalék körüli veszteség ebben az esetben nem számít soknak” – tette hozzá a szakértő.
Az iskola környékén tapasztalható kaotikus állapotokról szólva Georg Spöttle elmondta, a hatóságok annyiban hibáztathatók, hogy nem alakítottak ki egy áthatolhatatlan, az épülettől legalább egy kilométerre húzódó vonalat, amelyen még a kiszabadult túszokat is csak szigorú ellenőrzés után engedték volna át. Hozzátette, ha ezt megtették volna, akkor az általános fejetlenség, s a terroristák egy részének elmenekülése is megelőzhető lett volna.
origo.hu
Rubint Rella nyilatkozott a válásról – így látja most az életét
