Költségvetési kritika a számvevőszéktől

Az államháztartási törvény pótköltségvetésének elkészítésére vonatkozó rendelkezés módosítását javasolja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a kormánynak úgy, hogy a kiadási főösszeg legfeljebb 2,5 százalékban térjen el a jelenlegi öt százalékkal szemben – hangzott el az ÁSZ sajtótájékoztatóján.

Kovács Árpád, a szervezet elnöke kifejtette: az államháztartási törvény jelenlegi szabályozása szerint a kormány a pótköltségvetés elkészítése alól gyakorlatilag mentesül, ezáltal az Országgyűlés költségvetési joga csak korlátozottan érvényesülhet. A tájékoztatón felhívta a figyelmet arra is, hogy a pótköltségvetési törvényjavaslatban korábban meghatározott ötszázalékos arány jelentős összegű hiány kialakulását teszi lehetővé.
Szavai szerint a szabályozás a 2003. évben azt jelentette, hogy a költségvetési törvényben rögzített hiánytól 50 százalékot meghaladó összegű eltérésre – azaz 1247,2 milliárd forint hiány elérésére – lett volna lehetőség a pótköltségvetés benyújtása nélkül. Egy esetleges pótköltségvetés az eredeti költségvetés átstrukturálást jelenti, míg a költségvetési törvény módosításai erre nem nyújtanak lehetőséget – hívta fel a figyelmet.
*
Kovács Árpád elmondta, hogy évről évre kifogásolják a költségvetési és az államháztartási törvény gyakori módosítását, mivel úgy vélik, ezzel a jogbiztonság is sérül. Az ÁSZ elnöke elismerte, hogy a gazdasági változások követésére az államháztartásban is szükség van, de kritikával illette, hogy az utóbbi néhány évben, 2001 elejétől napjainkig 24 alkalommal módosult az államháztartási törvény. Rossz üzenetnek nevezte, ha az év vége előtt a módosított költségvetéstől is jelentős mértékben eltérnek a tényszámok. Az ÁSZ előtérbe helyezné az eredeti költségvetés újragondolását, átstrukturálását, azaz pótköltségvetés benyújtását.
Alátámasztja az előbbieket az is – magyarázta –, hogy az államháztartás finanszírozási igénye az eredeti és a módosított tervezethez képest is egyaránt kedvezőtlenebbül alakult. A 2003. évi tervszámok kialakítása nem volt összhangban sem a reálfolyamatokkal, sem a finanszírozási igénnyel. Leszögezte: a költségvetési törvény 2003. november 27-i módosítása sem járt együtt azzal, hogy a tervek szorosabban közelítsenek a reálfolyamatokhoz.
Kovács Árpád a fentiek mellett továbbra is kifogásolta a költségvetési tervezés hiányosságait, a gazdálkodás belső fegyelmezetlenségét, illetve kétségbe vonta a beszámolók megbízhatóságát.