Mi indokolta, hogy éppen most alakítsák meg a polgári kormányzást előkészítő munkacsoportot Polgári kormányzás 2006 néven? A következő választásokig még több mint másfél év áll rendelkezésre, a program elkészítését is csak 2005-re tervezik.
– A ciklus közepén már minden politikai erő lélekben és gondolatban készül a következő választásokra. A Fidesz életében lezárult egy szakasz a szervezeti átalakítással, és győzelmet arattunk az európai parlamenti választáson. Mostantól minden energiánkat a 2006-os választási kampányra és a reménybeli kormányzati munkára fordíthatjuk.
– Talán nem mellékes szempont, hogy kormányválság alakult ki, amelynek következtében bizonytalanná vált a belpolitikai helyzet, és jelenleg csak ügyvezető, illetve megbízott miniszterelnöke van az országnak. Ez a tény nem siettette az ön által vezetett csoport létrehozását?
– Eredetileg is úgy terveztük, hogy az európai parlamenti választás után megkezdjük a felkészülést a kormányzásra. Nem a mi hibánk, hogy időközben az MSZP összeomlott, jelenleg két miniszterelnöke is van az országnak, és senki sem tudja, melyikük az igazi.
– Számolnak-e azzal, hogy 2006 előtt országgyűlési választások lesznek, és a Fidesznek kormányzati szerepet kell vállalnia?
– Teljesen nem zárhatjuk ki ezt a lehetőséget, de most idő előttinek tartjuk az előre hozott választás kérdését, hiszen az MSZP és az SZDSZ biztos többséggel rendelkezik a parlamentben. Elvileg – hacsak nem szavaznak eltérően egyes kormánypárti képviselők – a megalakuló kormánynak többsége van.
– Hogyan értékeli a legfrissebb felméréseket, amelyek szerint Gyurcsány Ferenc népszerűsége emelkedik? Készülnek külön, a miniszterelnök-jelöltre szabott stratégiával?
– A munkacsoport az általános politikai kérdésekkel foglalkozik, nem Gyurcsány Ferenc személyével. Természetes, hogy növekedik az ismertsége és a népszerűsége is, hiszen az utóbbi hetekben sokat szerepelt a nyilvánosság előtt, és leendő kormányfőként bizonyos várakozás tapasztalható vele kapcsolatban. Az viszont a tényleges miniszterelnöki tevékenységének függvénye, hogy hosszabb távon tovább emelkedik a támogatottsága, vagy visszaesik.
– A tegnapi tanácskozáson részt vett az Orbán-kormány több minisztere is, ezért sokakban felvetődik a kérdés, nevezhetjük-e ezt a testületet árnyékkormánynak?
– Nem, ez egy védnöki testület, amelyet azért hívtunk össze, hogy garantálja a Polgári kormányzás 2006 nevű „vállalkozás” szellemi színvonalát. A jelenlévők kiválasztása nem elsősorban az Orbán-kormányban betöltött pozíció alapján történt, hanem korábbi életpályájuk, szellemi teljesítményük, illetve a Fideszhez való kötődésük révén. Úgy gondoltuk, hogy egy intézmény vezetőiként sokat segíthetnek a kormányzati felkészülésben. A testület munkáját azért sem nevezhetjük árnyékkormányzásnak, mert a kormányzati politikára való napi reagálás továbbra is a parlamenti frakció feladata lesz.
– Mikorra várható konkrét, kézzelfogható eredménye ennek a munkának?
– Az év végére, illetve 2005 elejére már az első írásos anyagok is elkészülhetnek, és megszervezhetünk egy-egy szakmai fórumot, amelyek nyilvánosak lesznek. A Fidesz választási programját a jövő év folyamán kezdjük elkészíteni.
– Milyen feladatokkal kezdi munkáját a testület?
– Három volt minisztert kértünk fel arra, hogy készítsen stratégiai programokat: Matolcsy György a gazdaságpolitika, az egészségügy és népjólét kérdéskörében Mikola István, a kultúra és a hozzá kapcsolódó egyéb témakörökben pedig Pálinkás József kezdi meg a munkát. Az év végéig elkészülő dokumentumoknak az a szerepe, hogy a további szakpolitikai kutatásokhoz adjanak alapot, támpontokat. Emellett indul egy kormányzattani, politikai kutatássorozat. Ennek keretében feltérképezzük a magyar kormányzati rendszert, illetve a nyugat-európai és más közép-európai kormányok működésének tapasztalatait vetjük össze a magyar valósággal.
– A Fidesz négy évig vezető kormánypárt volt, így elegendő tapasztalatot gyűjthetett. Mégis mi indokolja ezt a fajta alapos, mindenre kiterjedő kutatómunkát?
– Nyilvánvalóan a következő polgári kormányzás alapja hasonló lesz az előző cikluséhoz, hiszen van egy kormányképes elitünk, ezt bizonyítottuk 1998 és 2002 között. Ettől függetlenül, ha van lehetőség javítani, akkor azt meg kell tenni. Erre most van időnk és kapacitásunk is, másrészt változott némileg az ország nemzetközi helyzete az európai uniós csatlakozás következtében. Meg kell vizsgálnunk, hogy az uniónak van-e bármilyen kényszerítő, illetve módosító hatása a kormányzati rendszerre vonatkozóan. Azt most is tudjuk, hogy a nemzeti kormányokat érik bizonyos hatások. Az a kérdés, hogy pusztán olyan kényszerítő erőről van szó, amelyhez alkalmazkodniuk kell a kormányoknak, vagy pedig alakítani is tudjuk ezeket a hatásokat. Úgy vélem, a nemzeti kormányzatok saját javukra is alakíthatják mindezt, ha megfelelően felkészülnek.
origo.hu
Így alázzák meg segítőiket a Tisza központjában – mutatjuk a botrányos szavakat
