Minden eddiginél komolyabb árharc várható a kötelező biztosítás piacán, amely 3,6 millió élő szerződést számlál. A cégek még titkolóznak tarifáikról, ám szombaton, amikor nyilvánosságra kerülnek a díjak, elindulhat a nagy számolgatás.
A tavalyi biztosítóváltó időszak során jelentős számú ügyfelet toborzó Groupama Biztosító (a korábbi Európa) úgy tűnik, visszavett dinamikus piacszerzési törekvéséből a gfb-k piacán, hiszen nem tervezik a jelenlegi, mintegy kilencszázalékos piaci részesedésük növelését. Maják Viktor, az Union Biztosító Rt. marketingigazgatója kifejtette: jövő évre kalkulált díjaikban a kockázatarányos árképzést és a megfelelő ár/érték arányt preferálják, s jövőre is kedvező díjszintet akarnak garantálni.
Sipos József, az Allianz Hungária Biztosító Rt. kommunikációs igazgatója lapunknak elmondta: a tavalyi biztosítóváltáskor lecsökkent ügyfélszámuk mostanra visszaállt. A társaság ezt a szolgáltatásaik iránti elkötelezettségük eredményének tekinti, különösen, mivel az ez évi biztosítási piac kőkorszaki jelenségeket is produkált. Hónapokig nem kötvényesített szerződések, lehetetlen helyzetek a rendőri igazoltatásnál, alig elérhető kárrendezés, a nem teljesítő biztosító ügyfelét érő atrocitás, sőt az egyik cégnél még a felügyelet által megállapított „pénzügyi szükséghelyzet” is előfordult. Ezek bizalmatlanná tették az ügyfeleket az olyan szolgáltatókkal szemben, amelyek azt hangsúlyozzák, hogy a szolgáltatásoknak nincs szerepük.
Gyakran azok is biztosítót váltottak, akik balesetet okoztak, s emiatt a következő évben magasabb díjat kellett volna fizetniük. Átlépésükkor azonban nem vitték kártörténetüket, bónusz-malusz igazolásukat, s ezáltal tiszta lappal, nullás besorolással indulhattak. A biztosítók ezzel a lehetőséggel azonban saját maguknak is ártottak, hiszen vélhetően az ő ügyfelük közül is szép számmal átszerződtek. Mivel idén módosították a kötelezőre vonatkozó jogszabályt, ez a kiskapu bezárult. Aki váltani szeretne, ám nem mondja fel december elsejéig szabályosan a gfb-jét, s nem kéri ki kártörténeti igazolását korábbi szolgáltatójától 90 napon belül, az automatikusan malusz négyes besorolásba kerül, ezáltal a legmagasabb díjat lesz kénytelen kifizetni. A társaságok az esetben nem adhatják ki az igazolást, ha a biztosítás díj nem fizetés miatt szűnik meg.
Kérdéses, hogy meddig tartható az árharc, s nem csupán piacszerzési, illetve -megtartási akciókról van-e szó, hiszen az unióban közel háromszor magasabb a gfb díja, mint Magyarországon. Nyugaton azért magasabbak a biztosítási díjak, mert ott drágább a karambolos kocsik javíttatása, magasabb a járművek átlagos értéke, a kiesett jövedelem többszöröse a magyarországiénak, s többet kell fizetni az egészségügyi kezelésért is. Ráadásul a kártérítések esetében a jövőben mind nagyobb aránnyal szerepelnek majd a személyi, s egyre kisebb aránnyal a dologi károk. Valószínűleg új elemek is megjelennek, mint például a fájdalomdíj címén kifizetett kártérítés.
Legrosszabbul azok járnak, akik elfelejtik a kötelező gfb-jüket befizetni, hiszen károkozásuk esetén vagyonukkal kell helytállni. Bár a Magyar Biztosítók Szövetsége megtéríti az általuk okozott kárt, ám peres úton behajtja az összeget. Ha azt vesszük alapul, hogy néhány tízezer forintot érő autóval is lehet tízmilliós kárt okozni, akkor ezen ügyfelek hozzáállása hazardírozás, amivel nagyban veszélyeztetik önmaguk és családjuk egzisztenciáját.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
