Dönthet a nép

Nem akarom az eljárásjogi részletekkel untatni a tisztelt olvasót, indításként elég a tényt rögzíteni: az Alkotmánybíróság tegnapi döntésével megteremtődött az elvi lehetősége annak, hogy december 5-én egyszerre három kérdésben tartsanak népszavazást Magyarországon. Ez a nap tehát a demokrácia, a népfelség ünnepe lehet(ne).
Az alkotmánybírák elutasították a Magyarok Világszövetsége által a kettős állampolgárságért kezdeményezett ügydöntő népszavazást elrendelő parlamenti határozat ellen benyújtott kifogásokat. Már csak az államfő döntésén múlik, hogy a kórház-privatizációról szóló referendum mellett ezt a voksolást is december 5-én rendezzék meg. Mivel az Országos Választási Bizottság eddig nem volt képes határozni arról, hogy a privatizáció leállítását célzó népszavazás kérdéséhez lehet-e gyűjteni az aláírásokat, matematikai esély sincs arra, hogy ez az indítvány december 5-re célba érjen. Ám a Fidesz alighanem lelkesen visszavonná kezdeményezését, ha a parlament e jogával élve azonnal elrendeli a privatizációs népszavazást. Ez a lépés bizonyítaná a kormánypártok elkötelezettségét a demokratikus hatalomgyakorlás és az olcsó állam mellett (egy időpontban tartani több népszavazást takarékosabb megoldás, mint kérdésenként az urnák elé szólítani a választókat), egyszersmind megakadályozná a Fideszt abban – ha volna ilyen szándéka –, hogy taktikai fegyverként kezelje kezdeményezését. Láttunk már ilyet: az ellenzéki MSZP 2000-ben népszavazási ötletrohammal szórakoztatta a közvéleményt és revolverezte a Fidesz-kormányt. Az akcióból aztán semmi sem lett; ne magát hibáztassa az olvasó, ha nem emlékszik a részletekre. Bárhogy is áll a referendum előkészítése, a privatizáció ügyében már mindkét oldal gőzerővel kampányol, állítások és cáfolatok, vádak és viszonvádak röpködnek a levegőben. A Fidesz – melyről ellenfelei is tudják, hogy két-három hét alatt könnyedén összegyűjt kétszázezer érvényes aláírást – például hirdetést ad föl, országjárásra indul a privatizációstop jegyében, míg az úgynevezett SZDSZ a magánosításról vallott, a valódi liberálisoktól idegen fundamentalista nézeteit propagálja minden fórumon. A privatizáció hajszolása vagy leállítása a legfőbb belpolitikai ütközőponttá vált, stratégiai kérdésről lévén szó, illő, hogy a nép zárja le a vitát. December 5-ig pró és kontra minden érv mérlegre tehető.
A papírforma szerint persze várhatóan két kérdésben lesz ezen a napon népszavazás: a kórház-privatizáció megtiltásáról és a határon túl élő magyarok számára kedvezményes honosítással biztosítandó magyar állampolgárságról. A kórháztörvényt megsemmisítette az Alkotmánybíróság, ezért nem létező jogszabály ellen írtak ki népszavazást – mondják majd az ellendrukkerek, feledve, hogy csak az eredményes referendum garantálja: a kormány jó ideig nem is próbálkozhat újra. Ráadásul ezen érv alapján az úgynevezett SZDSZ-t nagy párttá tevő 1989-es négyigenes népszavazás is értelmetlen volt, hiszen a voksolás időpontjára az első három kérdés a kezdeményezők akarata szerint rendeződött. (A rendszerváltók akkor úgy tudták, demokratához méltatlan a néphatalom közvetlen gyakorlásának alkotmányos intézményét a szavazás költségeire hivatkozva lejáratni.) A kettős állampolgárság ürügyén nyílt vagy latens módon megismétlődhet a határon túli magyarok elleni balliberális uszítás („23 millió román”).
Ne feledjük, mindazoknak, akik nem érdekeltek a sikeres referendumban, három szilárd és kipróbált szövetségesük van: a közöny, a butaság és a rosszindulat.