Egyre több az állástalan Magyarországon

Bár országos viszonylatban 5,9-6 százalékos a munkanélküliségi ráta, hazánk egyes térségeiben a 10-15 százalékot is eléri a mutató – derül ki tudósítóink jelentéséből. Különösen nagy a gond az ország északkeleti részében, de már a Dunántúl sem számít a foglalkoztatás fellegvárának.

Tovább nőtt a munkanélküliek száma Somogyban: szeptemberben 18 ezren voltak állás nélkül, 17 százalékkal többen, mint a múlt év hasonló időszakában, így a munkanélküliségi ráta egy év alatt 11,4 százalékról 12,9 százalékra nőtt. Kaposvár munkaerő-piaci helyzete is kedvezőtlen irányban változott, a megyeszékhelyen egy év alatt két százalékkal emelkedett az állástalanok száma, és idén nyáron a balatoni idegenforgalom sem enyhítette jelentősen az idényfoglalkoztatási gondokat. A KSH adatai szerint a megyében egy év alatt öt százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma. A 15 és 64 év közötti somogyiak alig több mint felének van állása.
Csaknem minden somogyi kistérség megérezte a kisebb-nagyobb cégek létszámleépítését. Az Egyesült Államok hadserege korábban Taszáron állomásozó alakulatait kiszolgáló Brown and Root cég egy év alatt több száz kaposvári és város környéki alkalmazottjától vált meg, Nagyatádon egy gépipari rt., Barcson egy faipari kft., Kaposvárott egy ruhaipari üzem, Tab közelében egy honvédségi harcianyag-bázis, Siófokon a Hotel Ezüstpart bocsátott el dolgozókat. Közhasznú foglalkoztatásra Somogynak idén 515 millió forint jutott, ami átmenetileg 2630 állástalan gondjait enyhítette, ám mivel a viszonylag magas keretet az év végéig már lekötötték, a megyei munkaügyi központ idén már nem tud vállalni új elkötelezettséget.
Nőtt a regisztrált munkanélküliek száma szeptemberben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, és bár a 17,7 százalékos munkanélküliségi ráta csak egy tized százalékponttal magasabb az augusztusinál, de a legmagasabb az ország megyéi között – tájékoztatta az MTI-t a megyei munkaügyi központ igazgatója. Tavaly szeptemberben a megyében 18,9 százalék volt a munkanélküliségi ráta. Szabó József elmondta: az észak-magyarországi régióban – Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád – a regisztrált munkanélküliek száma szeptemberben meghaladta a 78,7 ezret, ebből Borsodra 52 197 jutott, a másik két megyében nagyságrenddel kevesebben voltak állás nélkül.
Hozzátette: augusztushoz képest ötszázzal több munkanélkülit tartottak nyilván a munkaügyi kirendeltségek a megyében, főleg Miskolc, Ózd, Sárospatak, Encs, Mezőcsát és Edelény térségében nőtt a számuk, kevésbé Tokaj, Putnok és Tiszaújváros környékén. A növekedésben egyebek mellett szerepet játszott az, hogy az elmúlt hónapokhoz képest csökkent az álláskínálat a megyei munkaerőpiacon, és kevesebb volt az úgynevezett támogatott álláshelyek száma is. Valamelyest nőtt a pályakezdő munkanélküliek száma, összességében csaknem 6200 fiatalt regisztráltak a kirendeltségek, mintegy félezerrel többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Minden ötödik pályakezdő munkanélkülinek egyébként volt valamilyen szakmája – jegyezte meg Szabó József. Szeptemberben mintegy 3,5 ezer munkanélküli tudott álláshoz jutni, számukra döntően a települési önkormányzatok kínáltak közcélú, közhasznú foglalkoztatást, és – vélhetően a tanévkezdésnek köszönhetően – eddig munkanélküli tanítók, tanárok, pedagógusasszisztensek is álláshoz juthattak – mondta a megyei munkaügyi központ vezetője.
A három megyét felölelő Dél-Alföldön idén augusztusban 10,1 százalék volt a regisztrált munkanélküliek aránya, a legkedvezőbb a helyzet Bács-Kiskun megyében, a legrosszabb pedig Békésben – derül ki a megyei munkaügyi központok adataiból. Bács-Kiskun megyében viszonylag kedvező a helyzet, legalábbis a másik két dél-alföldi megyét, illetve a korábbi adatokat figyelembe véve. Itt augusztusban 9,5 százalék volt a regisztrált munkanélküliek aránya, ami megegyezett az előző havival, és mindössze 0,2 százalékponttal több, mint egy évvel korábban. Csongrád megyében a regisztrált munkanélküliek aránya megközelítette a 16 400 főt, ami szintén 9,5 százalékos munkanélküliségi rátának felelt meg, tavaly augusztusban viszont ez az arány csak 8,4 százalékos volt. Az összes munkanélkülit tekintve a legmagasabb növekedés a Dél-Alföldön, Csongrád megyében tapasztalható, ami nem is csoda, hiszen az elmúlt egy évben néhány nagy cég összesen több száz dolgozóját bocsátotta el Csongrádban. A legtöbbet, háromszázötven főt a Mary Cipőgyár küldött el, míg a Pick Szeged Rt. szeptember elején 198 munkásának mondott fel. Természetesen ez utóbbi adat még nem szerepelt az augusztusi statisztikákban.
Békés megyében a regisztrált munkanélküliek száma a rendszerváltás óta magasabb az országos átlagnál, a szeptemberi adatok szerint most 11 százalék. Ez azonban csalóka, hiszen a román határ menti kisfalvakban az aktív népesség csupán tíz százalékának van állandó munkahelye, a többiek alkalmi munkából próbálnak megélni. Az elhelyezkedést nehezíti az alacsony iskolai végzettség, az állástalanok egyik harmada csupán a nyolc osztályt végezte el, másik harmada pedig szakmunkás, ők többnyire a tönkrement téeszekben dolgoztak. Hasonlóan jelentős részt képviselnek a negyvenöt éven felüliek is.
A munkanélküliek arányát tekintve Békésben jelentős a területi eltérés. Míg Békéscsabán csak 6,7 százalékos a munkanélküliségi ráta – persze az országos átlagnál ez is magasabb –, addig Szeghalom térségében megközelíti a húsz százalékot, Mezőkovácsházán pedig meg is haladja azt.

---