Fókuszban a menekültügy

Többek között az egységes migrációs és menekültügyi politika kialakítása volt a tét az Európai Unió minisztertanácsának tegnapi luxemburgi ülésén. Az ügy az ötéves bel- és igazságügyi program részeként került napirendre, amelyet már a 25 tagú EU vezetői hagynak jóvá november 5-i brüsszeli találkozójukon.

A szavazás mikéntjéről szóló vita alapvető hatalmi ellentéteket hoz felszínre. A brit belügyminisztérium nyilatkozata szerint a szorosabb európai együttműködés nem jelenti az országhatárok felügyeletének átengedését.
A közösség várhatóan elfogadja a minősített többségű szavazási procedúrát, amely a nagy tagállamok – köztük Nagy-Britannia – erőfölényét jelentené a kisebbek felett. Földrajzi helyzetük alapján azonban a dél-európai államok, a Balkán-félsziget, valamint a frissen csatlakozott országok a legérintettebbek. A kéretlen bevándorlók áradata leginkább Olaszországot fenyegeti, az idén csak Szicíliába tizenegyezren érkeztek. A jelenség nyomán kormányzati beavatkozás történt, amelynek eredményeként több száz embert toloncoltak vissza Líbiába, megtagadva tőlük a menedékjog kérelmének alapvető jogát.
Az unió múlt heti, firenzei tanácskozásán tett német–olasz javaslat líbiai emigrációs táborok felállítását szorgalmazta. Mindez együtt járt volna a bevándorlásra várók személyazonosságának tisztázásával, és a munkaerőpiacon való elhelyezés szerinti szelektálásával. A táborok körülményeivel és jogi státusával kapcsolatban az Amnesty International még aznap kifogást emelt. Humanitárius indokok alapján spanyol–francia nyomásra az ötletet elvetették. Líbia vezetője, Moamer el-Kadhafi elviekben támogatja, hogy országában tartóztassák fel az Észak-Afrikából, a Közel-Keletről és távolabbról érkező áradatot. Ugyanakkor köztudott, hogy bűnöző- és embercsempész csoportok folyamatosan biztosítják az illegális átkelést Líbia partjainál.
Évente több ezren indulnak útra Európába a jobb élet reményében, majd fejenként átlag ezer dollárért éjszakai csempészhajókra szállnak. A bizonytalan kimenetelű út gyakran tragédiába torkollik, akárcsak a közelmúltban, amikor 75 ember vízbe fulladt a tunéziai partoknál. Hat évvel a közös menekültügyi és emigrációs politika felvetése óta Európára egyre nagyobb nyomással nehezedik az afrikai kontinens problémája, árnyékot vetve a közös európai jövőre.