Ismét kísért a kínos múlt

Kínos vesztegetési botránytól hangos immár napok óta a lengyel sajtó, amelyben a legmagasabb üzleti és politikai körök is érintettek. A kulcsszereplő ismét az a Vlagyimir Alganov, aki a KGB ezredeseként már a 80-as évektől szoros kapcsolatokat ápolt az országot ma is irányító lengyel baloldal vezetőivel.

Két alkalommal is találkozott a sajtó tudomására jutott titkosszolgálati jelentések szerint tavaly júliusban Bécsben a KGB, majd a külső elhárítás volt tisztjével, 1981 és 1992 között a varsói nagykövetségen dolgozó, később az orosz energetikai szektorban komoly posztot elfoglaló Vlagyimir Alganovval Lengyelország leggazdagabb embere, Jan Kulczyk. A közelmúltban a lengyel olajvállalat, a PKN Orlen fő részvényesévé avanzsált Kulczyk állítólag arról tárgyalt Alganovval, hogy miként lehetne a Lukoil kezére játszani az Oroszország és Németország közötti legnagyobb finomítót, a Rafineria Gdanskát. Az üzletember a beszélgetésben többször utalt a kódoltan csak „Az elsőnek” nevezett Aleksander Kwasniewskire, mondván, kitűnő kapcsolatot ápol az államfővel, így jó esélye van a Lukoilnak a sikerre. Kwasniewski ezt megerősítve aláhúzta, elképzelhető, hogy visszaéltek a nevével. Az egyik gazdasági lap azt írja, az elnök szerint nem is róla van szó, hanem a kódolt név Leszek Miller nemrég lemondott kormányfőt takarja. Az orosz olajcég útját nem csupán néhány jó szóval egyengették. A beszélgetésben szó esik az orosz fél részéről már átadott 5 millió dolláros kenőpénzről is, amelyből egymilliót állítólag az állami vagyonügynökség vezetője kapott.
A botrány egyenes folytatása a még 1995 decemberében kirobbantnak, amelynek főszereplője szintén Alganov és az akkori kormányfő, mostani parlamenti elnök, Józef Oleksy voltak. Kiderült, hogy a két embert már akkor másfél évtizedes kapcsolat fűzte egymáshoz. Most a kép azzal lett árnyaltabb, hogy a lengyel posztkommunista politikusok és Moszkva közé egy üzletember lépett be közvetítőként.

---