Ketten

Vigalom Fonyódon
A lengyeltóti és Balatonparti fiatalság fényes vigalom rendezésére készül, mely f. hó 29-én lesz; a Vadkerty testvérek vendéglőjében szerepelni fog a Balatonparti speczialitás, a halászlé is. Okosan teszik; a téli idényre is le kell foglalni Fonyód fürdőtelepet. (Somogy, 1898. január 16.)

Megalakult a fonyódi dalárda
A közelmúltban megemlítettem e lap hasábjain azt a nagy apparátust, amely Fonyód községben dalárda megszervezésére irányult. Most már a nemes cél sikeréről is beszámolhatok. Krébecz Gyula kántor-tanító kitűnő irányítása mellett egy 25 tagból álló dalárda kezdte meg áldásos működését. A tagok majdnem valamennyien a fonyódi tűzoltóság derék legénységéből rekrutálódtak a daloskör zászlaja alá. Remélni merem, hogy kitartó és odaadó munkásságuk révén nyilvános szereplésük alkalmával szerzett szép sikereikről is nemsokára beszámolhatok. (Illés Ferenc, Balatoni Kurir, 1934. január 3.)

Pusztít a jég
Január 26-án hajnalban hatalmas erősségű vihar vonult el Fonyód felett. A vihar következtében a Balaton jege felszakadt és feltartóztathatatlan erővel nyomult a partra. A községi strandon levő Lajos-lak szálló erős betonkabinjait szétnyomta, a pécsi Vasutas Otthon üdülőházának falait betörve a szobába nyomult be a jég. A legnagyobb kárt a sándortelepi strandon okozta, ahol egységes típusú kabinokból három sort pozdorjává tört. A Drechsler-szállodának több mint húsz éve ott álló erős építésű betonkabinját is szétnyomta. A legrégibb fonyódi lakosok sem emlékeznek ilyen nagy erejű jégzajlásra. A fürdőegyesületek a kevés bevételükkel saját erejükből partvédelmi művet építeni képtelenek. Addig, amíg valahonnan a partvédelmi költségekhez hozzájárulást nem kapnak, el lehetünk készülve arra, hogy a nagy költséggel és fáradtsággal szépen felépített kabinokat a jég megsemmisíti és a partot a hullámverés teljesen elmossa. (Balatoni Kurir, 1938. február 2.)

Iskolamizériák Fonyódon
A „Balatonvidék” című lap írja a következőket: Furcsa állapotokról szereztünk véletlenül tudomást abból az alkalomból, hogy a fonyódi iskolában most volt az évzáró vizsga. Egy tanító 133, azaz egyszázharminchárom tanulót tanított a betűvetés és olvasás nehéz tudományára. És ez a 133 tanuló egyetlen teremben van összezsúfolva. Olyan teremben, amely legföljebb 80 gyermeknek elegendő. Csodálatos, hogy annak dacára a tanító igen szép eredményt ért el a tanítás terén. Fölhívjuk a mértékadó körök figyelmét ezekre a mizerábilis állapotokra. Végre is az iskola nem héringes hordó és a tanító nem vontató ló. Annyit legalább is megérdemel, hogy embernek való lakásban lakjék. Mert Fonyódon a tanító lakása szintén nagyon mizerábilis. (Somogyvármegye, 1908. július 5.)
(Részletek „A fonyódi öreg fűzfák…” – múltidéző lapozgatás régvolt újságokban, könyvekben című kötetből. Összeállította: Csutorás László és Varga István. Fonyód, 2000.)