Markóék harca

Jelentjük: Szász Jenő még él. Nem robbantgatnak Markó-párti magyarok Székelyudvarhely polgármesteri hivatala körül, s a román hadsereg egységei sem vonulnak fel a székelyföldi településeken. Fehéroroszországhoz és Ukrajnához képest kocsmai csetepaténak tűnhet az, ami Romániában történt, történik. Egy európai normák szerint elfogadhatatlan módon végrehajtott törvénymódosítás, majd a diszkriminatív feltételeket is teljesítő szervezetnek az ügyészség bevonásával történő kiiktatása a választási küzdelemből – „csupán” ennyi történt keleti szomszédunknál, igaz, néhány hónapon belül kétszer is. S még mielőtt hangos kiáltással küldenénk el a bukaresti vezetést vagy éppenséggel az egész román népet hidegebb tájakra, érdemes beleolvasni a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tegnapi közleményébe. „Románia alkotmánya pozitív diszkriminációt alkalmaz a nemzeti kisebbségek irányába. Tizenkilenc nemzeti kisebbség van jelen a parlamentben. A választási törvény a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezeteiről beszél, ezeknek ad a választáson való részvételi jogot, illetve kedvezményezett képviseletet a parlamentben. Azért, hogy ne illetéktelen személyek képviseljék a nemzeti közösségeket a parlamentben, született a törvényi meghatározás, amely azon nemzeti kisebbségek számára adja meg a pozitív diszkriminációs jogot, melyek az illető kisebbség legalább tizenöt százalékát képviselik (…) A központi választási irodához beérkezett jelzések nyomán és a választási iroda egyöntetű döntése alapján az illetékes intézmények megállapították, hogy számos esetben az aláírás vagy az adat hamis vagy érvénytelen” (a Magyar Polgári Szövetség aláírásgyűjtéséről van szó – a szerk.). Magyarázat a megmagyarázhatatlanra. Komolyan gondolhatja bárki is, hogy egy szervezet kétszer elköveti ugyanazt a hibát? A nyári helyhatósági választások előtt a Magyar Polgári Szövetség egyszer már végigjárta a kálváriát. Aláírásokat gyűjtött, az illetékes intézmények viszont hamis névjegyeket véltek felfedezni a listákon. Az előző élményből mit sem tanulva most ismét ügyetlenül gyűjtöttek volna? Elképzelhetetlen.
Különösebb kockázat nélkül megállapítható, hogy a velejéig antidemokratikus, erkölcsi szempontból pedig gyomorforgatóan gusztustalan bukaresti akció mögött az RMDSZ csúcsvezetése áll. Markó Béla és társai nem akarnak megmérkőzni magyar kihívóikkal, de hatalmuk megosztását sem vállalják. Álszent módon arra hivatkoznak, hogy a Magyar Polgári Szövetség valós politikai súlya ismeretlen, holott éppen ők akadályozzák a megméretést. Az egység fontosságáról beszélnek, mégis minden másként gondolkodót kiszorítanak a szövetség vezetéséből. Elutasítják a felvidéki mintát, holott a Magyar Koalíció Pártjának politikusai utat mutattak a valódi egységes képviselet sikeres megteremtésében. Igyekeznek elhitetni az emberekkel, hogy az RMDSZ parlamenti frakciója nélkül földindulás-égszakadás következik be az erdélyi magyar közösség életében, miközben az utóbbi tizennégy esztendő népszámlálási adatai drámai elvándorlási hullámról és asszimilációs folyamatokról árulkodnak.
Tisztességtelen eszközökkel ugyan, de Markóék csatát nyertek. Az RMDSZ-nek nem lesz önálló magyar alternatívája a november végi romániai megméretésen. Azt a bizonyos ötszázalékos bejutási küszöböt azonban még teljesíteni kell. Ma már nem egy nemzet szurkol feltétlenül e cél eléréséért, csupán két párt: idehaza a szocialisták, odaát Iliescuék.