Megvesztegethető német diplomaták?

Ismét külföldi nagykövetségeken dolgozó munkatársak okoznak gondot a német külügyminisztériumnak. Az eddigi vizsgálatok eredményei megerősítették a feltételezést, hogy megvesztegethető diplomaták hathatós támogatásával számtalan személy jutott beutazási vízumhoz a schengeni egyezmény országaiba. A törvénykönyv 332-es paragrafusa értelmében hat hónaptól öt évig terjedő fegyházbüntetéssel sújtható az a közhivatalnok, aki megvesztegetés vádjával kerül bíróság elé.
Egy kölni embercsempészper során a bíró kritikusan ítélte meg a berlini Külügyi Hivatal (AA) munkáját, mert szerinte onnan aláássák a szövetségi kormány és a belügyi tárca korlátozó rendelkezéseit. E megállapítás a 2000 márciusában nyilvánosságra hozott, úgynevezett Volmer-leiratra nyúlik vissza. Ludger Volmer, a Zöldek akkori államtitkára Joschka Fischer külügyminiszter határozott utasítására felszólította a követségeket és a konzulátusokat, hogy az eddiginél nagyvonalúbban bírálják el a benyújtott vízumkérelmeket, mert ettől kezdve nem az illegális beutazás megelőzésének a célja dominál, hanem az in dubio pro libertate filozófia, azaz kétkedés esetén az utazási szabadságot kell előnyben részesíteni. Valószínűleg e miniszteri irányvonal bátorított fel számtalan diplomatát arra, hogy mind a kérvényező, mind a maga javára nagyvonalúan járjon el. Korábban több Kijevbe akkreditált munkatárs ellen indult nyomozási eljárás megvesztegetés, embercsempészés, hamis tanúvallomás vádjával.
A folytatásról a tiranai nagykövetség gondoskodott. Az országban élő albán kisebbség soraiból már ezt megelőzően olyan híresztelések láttak napvilágot, hogy „rendellenességek” jellemzik a tiranai képviselet munkáját. Az AA háromfős vizsgálócsoportot küldött az albán fővárosba. A külügyminisztérium, a belügyi tárca és a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) képviselőinek bizalmas jelentése alapján a konzuli osztály több alkalmazottját elbocsátották, mások maguktól mondtak fel, két személy ellen megindult az államügyészségi nyomozás. Tekintettel a folyamatban lévő eljárásra a külügyi tárca egyenlőre nem hajlandó részleteket közölni.
Sajtóértesülések arról számolnak be, hogy Tirana és Kijev mellett a Külügyi Hivatal megkülönböztetett figyelemmel kíséri a Pekingben, Ulánbátorban, Colombóban és Moszkvában működő konzulátusok munkáját is.