Táncművész a királyi trónon

„Félek attól, hogy tapasztalatok hiányában nem tudok maradéktalanul megfelelni ennek a nagyszerű kötelességnek” – mondta meghatódva Norodom Szihamoni közvetlenül azután, hogy a múlt hét közepén Kambodzsa új királyává választották.

Kisebb alkotmányos válság alakult ki az indokínai országban, miután a mintegy hat évtizeden át uralkodó Norodom Szihanuk október 6-án betegségére hivatkozva bejelentette visszavonulását, és az alkotmány ilyen helyzetre vonatkozó rendelkezésének hiányában a törvényhozásnak sebtiben kellett az utódválasztás jogszabályi hátterét megteremtenie. A Kambodzsa függetlenségét megteremtő király utolsó lépésével bebiztosította dinasztiáját az államfői hatalomban, s egyúttal lehetővé tette a XIII. századig visszanyúló kambodzsai monarchia kontinuitását: utolsó feleségétől származó 51 éves fiát jelölte meg utódjául. A kambodzsai tróntanács csütörtökön elfogadta a király jelöltjét, és Szihamonit választotta királynak.
Prágában tanult
Miért éppen a több mint húsz éve külföldön élő táncművész fiúra esett a király választása? Az udvar hivatalos életrajzírói szerint a jó modorú, borotvált fejű agglegény mindig is Szihanuk kedvenc fia volt, de ennél sokkal fontosabb szempont, hogy az uralkodó egyik előző házasságból született fia, a kormánypártot vezető és már a kormányfői posztot is kipróbáló Norodom Ranariddh herceg nem kívánt az alkotmány szerint csak protokolláris jelentőségű államfői székbe ülni, inkább a fajsúlyosabb politikai szerepvállalást választotta.
Norodom Szihamoni 1953-ban született a kambodzsai fővárosban, Phnom Penhben. Anyja, Moninet a király ötödik – jelenlegi – felesége. A művészetek iránt korán érdeklődést mutató gyermek 14 évesen filmszerepet kapott a filmrendezéssel és dalírással is foglalatoskodó koronás apa Kis herceg című filmjében. A királyi család a kilencéves fiút Prágába küldte tanulni, tizenévesen a zeneművészeti konzervatórium diákja lett, majd balettet tanult a cseh főváros zeneakadémiáján. A fiatal kambodzsai herceg 1975-ben filmes tanulmányokat kezdett az észak-koreai főváros, Phenjan filmművészeti főiskoláján, de egy év múlva a hazájában időközben a hatalmat megragadó maoista vörös khmerek hazarendelték. A királyi család bár hazatérhetett, az új kormányzat házi őrizetben tartotta őket. A herceg a vörös khmerek bukása után két évig pekingi száműzetésben élő apja mellett titkárként dolgozott, majd 1981-ben Párizsban telepedett le. A francia fővárosban visszatért igazi hivatásához: táncművészetet tanított, saját táncegyüttest alapított.
Miután a királyhoz hű fegyveresek és a vietnami támogatottságú kormány 1993-ban békemegállapodást kötöttek, és visszahelyezték méltóságába Szihanuk királyt, Szihamoni apja kérésére diplomáciai pályára lépett, hazája UNESCO-nagykövete lett.
A tapasztalatlan
Az új uralkodó első nyilatkozatában bocsánatot kért Kambodzsa népétől azért, hogy nincs tapasztalata az uralkodáshoz. Az ígérte viszont, hogy távol tartja magát a belpolitikai villongásoktól. Szakértők szerint ez így is lesz; Szihamoni stílusa várhatóan más lesz, mint apjáé volt, aki határozottan jelen volt a napi politikában is, és kétszer miniszterelnöki tisztséget is betöltött.
A politikai járatlanság előnyt és hátrányt is jelenthet Szihamoninak: a monarchista eszmére fogékony kambodzsaiak hamar a nép fiának érezhetik a természetes viselkedésű királyt, éppen ezért eleinte mindenképpen apja tanácsaira fog szorulni, ha el akar igazodni a kambodzsai politikai csoportok ármánykodásai között. A királynak azonban éppen ilyen utódra volt szüksége. A nemzethez intézett levelében Szihanuk rendíthetetlen hazafinak nevezte fiát, aki minden körülmények között a nemzet és a nép oldalán marad az ország támadóival szemben. A politikai ambícióknak híján lévő herceg illik Kambodzsa erős emberének, Hun Sen kormányfőnek az elképzeléseibe is. Ő úgy látja, hogy az államfő feladata kimerül abban, hogy jelképezze a nemzet egységét. A gyermektelen agglegény anyanyelvi szinten beszél khmer nyelven, franciául és csehül, valamint angolul és oroszul is megérteti magát, külföldi körökben otthonosan mozog, így a diplomáciában nem érheti nagy meglepetés. Az új uralkodó jelenleg a pekingi gyógykezelésen részt vevő apja mellett van, a jövő héten tér haza, hogy felkészüljön az október 29-i koronázási ünnepségre.
Ranariddh herceg az örömteli esemény kapcsán egy kevésbé várt hírt is bejelentett: az alkotmányos átmenet miatt várhatóan eltolódnak a vörös khmer vezetők ellen népirtás és emberiesség elleni bűntettek vádjával megindítandó perek időpontjai. A kambodzsai nemzetgyűlés két nappal Szihanuk lemondása előtt ratifikálta az ENSZ-szel az egykori bűnösök perbe fogásáról kötött megállapodást, s ezzel megnyílt az út egy nemzetközi részvételű bíróság felállítása előtt.
Várva várt perek
A tervek szerint a Pol Pot-rezsim életben lévő vezetőinek pere 2005 elején indult volna meg. Kambodzsában szinte nincs olyan család, amelynek ne esett volna valamely tagja áldozatul az 1,7 millió emberéletet követelő kivégzéseknek, kínzásoknak vagy kényszermunkáknak. Eddig egyetlen vörös khmer vezetőt sem állítottak bíróság elé. Pol Pot 1998-ban meghalt, a még életben lévő magas rangú vezetők közül Nuon Chea azt mondta, hogy kész számot adni tetteiről. Két fontos vezető, Ta Mok és Kaing Khek Iev börtönben van, többen – így Khieu Samphan egykori államfő vagy Ieng Sary volt külügyminiszter – azonban szabadon élnek.
Huszonöt évig tartó elfojtott várakozás után Kambodzsa türelmes lesz, míg az új király elfoglalja helyét, de utána nem lehet más akadálya, hogy az ország végre szembenézzen rettenetes XX. századi múltjával, és a bűnösök megbüntetésével megvalósuljon az elmaradt igazságtétel.