Az internetes listákon is csak elvétve találunk címeket, mivel a korábbi csehszlovák földnyilvántartás a földtulajdonost nem lakhelye, hanem egyéb adatai alapján azonosította. Azonban még így is több száz olyan földtulajdonos szerepel a jegyzékben, akik esetében a név mellett magyarországi (!) lakcím olvasható.
A 82 éves, Gyulán élő Anda Lajos nevén Vágfarkasdon van föld.
– A háború után a hadifogságból nem Csehszlovákiába a szüleimhez, hanem a már évek óta Magyarországon élő bátyámhoz jöttem haza. S ma, csaknem hatvan év elteltével megtudom, hogy drága szüleim, anélkül, hogy nekem megmondták volna, rám íratták a földjüket. Márpedig, ha ők így aggódtak azért a néhány hektárért, akkor most én sem lehetek rest: egyetlen négyzetmétert sem fogok veszni hagyni.
A nevesítetlen földek tulajdonosainak listái a www.hhrf.org/szabadujsag, illetve a www.ujszo.sk honlapról tölthetők le. A földparcellák tulajdonjogának megerősítéséhez először az illetékes földhivatalhoz kell fordulni, ahol egy igazolást kell kérni arról, hogy az adott parcella valóban a listán szereplő személy nevén van. Ezt követően egy tulajdonilap-kiállítási kérvényt kell benyújtani az illetékes szlovákiai kataszteri hivatalban, illetve, örökség esetén, egy hagyatéki póteljárást szükséges lefolytatni az illetékes járási bíróság által kijelölt szlovákiai közjegyzőnél, majd az ott kapott végzést csatolva kell kérvényezni az új tulajdoni lap kiállítását a kataszteri hivatalban. Az eljárás során azonban többféle akadály is jelentkezhet. Lapunk tudomására jutott például, hogy bizonyos jogszabályokra hivatkozva, több szlovákiai közjegyző is visszautasította magyar állampolgárok számára a hagyatéki eljárás lefolytatását. Ennek az az oka, hogy a Szlovák Köztársaság parlamentje olyan formában fogadta el az úgynevezett devizatörvényt, hogy az külföldi állampolgárok számára nemcsak a földvásárlást, hanem a föld öröklését is megtiltja. A több nemzetközi egyezménnyel is ütköző jogszabályt csak idén szeptemberben módosították (2004/ 554), s így magyar állampolgárok csak 2005. január elseje után kezdeményezhetnek hagyatéki eljárást Szlovákiában. Ami által még nehezebbé válik a tulajdonjog határidő (2005. szeptember 1.) előtti megerősítése.
A legnagyobb akadályt azonban mindenekelőtt az jelenti, hogy a szlovák földhivatalokban nem igazán készségesek a magyarországi érdeklődőkkel szemben. Sőt – nem tudni, hogy hozzá nem értésből vagy szándékosan – gyakran félre is vezetik őket. Nem ritka, hogy kárpótlási (restitúciós) kérvény beadására ösztönzik az érdeklődőket az egyszerű tulajdonbejegyzési kérvény helyett. Ugyanis mivel kárpótlásra csak állandó szlovákiai lakhellyel rendelkező szlovák állampolgárok jogosultak, a kárpótlási igény könnyedén elutasítható. A nevesítetlen földek esetében azonban nincs szükség kárpótlásra. Ezeknek az ingatlanoknak a tulajdonjoga sem a benesi, sem a kommunista időkben nem változott meg – sohasem államosították vagy sajátították ki őket –, ezért folyamatosnak, ma is „élőnek” tekinthető. Az internetes listákon szereplő, valamint a földhivatalok telekkönyveiben utolsóként bejegyzett tulajdonosok, illetve azok örökösei tulajdonbejegyzési igényét egyetlen kataszteri hivatalnak sincs joga visszautasítani. A tulajdonjog megerősítésére jövő szeptemberig van lehetőség.
Több a jelentkező. A földek visszaadását igénylik a kitelepített magyarok címmel a Národná Obroda című szlovák napilap arról számol be, hogy a Fidesz nyári felhívása eredményeképpen a dél-szlovákiai földhivatalokban egyre több magyar állampolgár jelentkezik földjéért. A lévai körzeti földhivatalban eddig 180 kérvényt regisztráltak, s közülük csaknem húszat magyar állampolgárok nyújtottak be.
Falugyűlések Szlovákiában. A Szabad Újság című szlovákiai hetilap tíz folytatásban közölte mellékletében a dél-szlovákiai járások földtulajdonosainak listáit, összesen mintegy 170 ezer nevet. A befejező, múlt heti melléklet végén a következő szöveg áll: „A 2001-es népszámlálási adatok szerint a rimaszombati járás 83 124 lakosából 34 323 vallotta magát magyarnak. Ez a járás népességének mintegy 41 százaléka. Hetilapunk internetes oldalára augusztus 15-én került fel, majd augusztus 24-i számában nyomtatásban is megjelent az a lista, amely a rimaszombati járásban található nevesítetlen földek őstulajdonosainak névsorát tartalmazza. A jegyzékben 22 ezer név szerepel, s aki akár egy pillantást is vetett erre a listára, tudhatja: néhány kivételtől eltekintve magyar földtulajdonosokról van szó. A hatályos törvények értelmében ezek a földek jövő szeptemberben önkormányzati tulajdonba kerülhetnek. Tehát egy 59 százalékos szlovák többségű járás önkormányzatai mintegy 20 ezer magyar ember földjéhez juthatnak hozzá.” Az újság információ szerint a listák közzétételét követően Dél-Szlovákiában megszaporodtak az olyan falugyűlések, ahol az egybegyűltek a nevesítetlen földek kérdését vitatják meg.
