Fellazíthatják a költségvetést a magántőke bevonásával készülő állami beruházások. Az angol Private Public Partnership kifejezés rövidítésével csak PPP-nek nevezett projektek jellemzője, hogy kezdetben egy fillér költségvetési kiadással sem járnak, cserébe viszont hosszú évekig, olykor évtizedekig is fizetni kell az államnak a beruházó felé. Ilyen konstrukcióban épül majd Magyarországon például az M5-ös és az M6-os autópálya vagy a Magyar Televízió új székháza.
A portfolio.hu internetes gazdasági portál egyik cikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy a PPP-konstrukcióban több veszély is rejlik. Az első ezek közül az, hogy sikerül-e pontosan meghúzni a határt az állami és a magánpénzből létrejövő beruházások között. Az unió szabályai szerint ugyanis csak akkor beszélhetünk PPP-beruházásról, ha a magánbefektető viseli az építés kockázatát, továbbá a szolgáltatás biztosítása vagy a szolgáltatás iránti kereslet kockázata közül legalább az egyiket. Ezen feltételek nélkül a PPP-beruházás pénzügyi lízingnek tekintendő, azaz visszakerül az államháztartási elszámolások körébe – márpedig pont ez az, amit az állam el akar kerülni.
A PPP-konstrukció hátulütői hosszan sorolhatók. A rövid távon kedvezőnek tűnő megoldás hosszú időre rugalmatlanná teszi a költségvetést, hiszen előre betervezett kiadásokkal növeli meg az államkasszát, az állam elveszítheti ellenőrzési lehetőségét, az egyszeri hiánycsökkentő hatás miatt fellazulhat a fiskális szigor, s az összteher a futamidő lejártával magasabb lesz, mint a tisztán állami beruházásoké.
origo.hu
Kiderült, hogy ki a rejtélyes lottónyertes, aki óriásplakátot vett az Oktogonon
