Alkotmánysértésre bátorít Szili

Szakértők szerint a puszta létével is alkotmányellenes volna a Szili Katalin által szorgalmazott előzetes törvény, amely még december 5. előtt meghatározná a kettős állampolgárság tartalmát.

Az Alkotmánybíróság 1997-ben született, 52. határozatának értelmében sem a kormányzat, sem a parlamenti frakciók nem kampányolhatnának olyan kérdésben, amely népszavazás előtt áll – hívták fel lapunk figyelmét alkotmányjogi szakértők. Az említett határozat a NATO-népszavazás kapcsán született, de minden véleménynyilvánító és ügydöntő népszavazásra vonatkozik. Az indoklás így fogalmazott: „Az Országgyűlés az adott népszavazási kérdés tekintetében végrehajtói szerepbe kerül, s azt kell biztosítania, hogy a közvetlen hatalomgyakorlás eljárását ne fenyegesse semmi, egészen az eredményes népszavazásig, amikor ez a kötelessége tartalmira” (a döntés végrehajtására) változik. A szakértők szerint ebből az következik, hogy a kettős állampolgárság mibenlétét megfogalmazó lex Szili a puszta létével is alkotmányellenes lenne. Az Országgyűlésnek tehát nincs joga tárgyalni a feltett kérdésről, nem lehet e tárgyban törvénytervezeteket sem benyújtani, sem napirendre venni. Nem lehetett volna nyilvánosságra hozni azokat a minisztériumi állásfoglalásokat és számításokat sem, hogy „mibe kerülne az országnak a kettős állampolgárság”. Alkotmányba ütközik az is, hogy egyik parlamenti frakció felszólítsa a másikat, hogy nyújtson be törvényjavaslatot. Kizárólag a kezdeményezők és a pártok kampányolhatnak a kérdésben, de például képviselők, miniszterek és a kormányfő nem. (Ilyen értelemben a „nem” mellett érvelő Gyurcsány- és Hiller-interjút tartalmazó, Székelyudvarhelyen gyártott kiadvány már önmagában is alkotmánysértő.)
Nem állja meg a helyét az a kormánypárti állítás sem, hogy a magyar állampolgárságot is kapott, majd Magyarországra áttelepülő határon túli magyarok „elvennék a nyugdíjat az anyaországiaktól”. A szomszédos szocialista országokkal az 1959 és 1962 között kötött kétoldalú szerződések ma is hatályosak. Ezek kimondják: a Magyarországra települő szomszédos állampolgárt a magyar nyugdíjasokkal azonos ellátás illeti meg. Nem illeti meg viszont akkor, ha határon túlról áttelepülő magyar állampolgár.