Tegnap reggel adásba került a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által a Kossuth rádiónak ígért interjúsorozat első része. A Magyar Rádiónak többször kinyilvánított álláspontja volt az utóbbi években, hogy megtiszteltetésnek veszi, ha a mindenkori miniszterelnök nyilatkozik a Kossuth Krónikában. Korábban Orbán Viktor elfogadta ezt a felkérést, és a múlt héten Gyurcsány Ferenc is úgy határozott: rendre megszólal a rádióban, holott korábban elutasította ennek lehetőségét. A kormányfőt kérdező Bálint István felvetette, hogy ez nem lehetett könnyű döntés, mert korábban a szocialisták is sokat támadták a rádiót az Orbán Viktorral készített interjúk miatt. Gyurcsány azt válaszolta: „Azért volt baj Orbán miniszterelnök úr interjúival, mert azok nem interjúk voltak, hanem monológok.” A kormányfő azért fogadta el a rádió ajánlatát, mert szerinte lehetőség, hogy kifejtse véleményét a napirenden lévő kérdésekről, nagy megtiszteltetés és olyan csábító ajánlat, amelynek az ember csak különleges okkal tud nemet mondani.
2000. július 2.: Kovács Zoltán, a hetilap főszerkesztője: „Ezek a rádiós légyottok az interjú, a portré, valamint a Kádár-rendszerből átmentett egyszemélyes miniszterelnöki sajtótájékoztató műfaji háromszögében határozhatók meg.”
2000. augusztus 4.: Kondor Katalin rádióelnök: „A marxista műfajesztétika, amelyet Kovács Zoltán kibont, tájékozatlanságról és tudatos hamisítási törekvésekről uralkodik. A műfaji sajátosságokat osztály- és ideológiai, valamint párt- és egyéni érdekeknek rendeli alá.”
2000. augusztus 11.: Kóczián Péter, a Hír TV nemrég távozott műsorvezetője: „A médiának a közélet konfliktusait kell tükröznie, és Kondor számos vezető újságíróval ezt nem veszi figyelembe.”
2000. augusztus 18.: Martin Kovács Miklós, ma a Gazdasági Rádió munkatársa: „Az interjúk tartalmát nem ismerem, de hiszem, hogy Orbán Viktor vagy más magyar kormányfő egyéb, a szerdai beszélgetéseknél szerencsésebb módon is eljuttathatja üzenetét a polgárokhoz.”
