José Manuel Duaro Barroso, az Európai Bizottság konzervatív elnöke szombaton felidézte szélsőbalos múltját, és közölte, hogy büszke rá. Barroso egy párizsi tanácskozáson, amelyet a francia külügyminiszter, Michel Barnier szervezett a kultúra és Európa ügyéről, egykori maoista párttagságára utalva azt mondta: „Büszke vagyok életemnek erre a szakaszára.”
Minderre akkor került sor, amikor a Salazar-féle jobboldali diktatúra 48 évét idézte fel a portugál politikus. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy a politikai rendszer 1974. április 25-i bukásakor alig múlt el tizennyolc éves.
A diktatúra utolsó éveiben – elmondása szerint – részt vett a demokráciáért vívott küzdelemben. A lisszaboni egyetem jogi karán ekkor két mozgalom működött, egy szovjetbarát és egy Kína-barát kommunista mozgalom. „Nem volt hát nagy a választék – fűzte hozzá a volt portugál kormányfő, aki mától az Európai Unió bizottságát irányítja. Nem létezett még olyan demokratikus párt, mint a szociáldemokrata párt, amelyhez később csatlakoztam. A szocialista párt, amelyet Mario Soares az NSZK-ban hozott létre, még csak kis csoport volt, ezenkívül volt az illegalitásban működő, Alvaro Cunhal vezette kommunista párt, amely teljesen szovjetbarát volt.”
Barroso azt mondja, ahhoz a csoporthoz csatlakozott, amelyet annak idején a legérdekesebbnek, a legdinamikusabbnak, a legradikálisabbnak tartott. Akkor a maoista szervezetet ítélte ilyennek, amelynek később egyetemi elnöke lett. Az EU-bizottsági elnök hangsúlyozta, hogy az MRPP jelentős szervezet volt, és szövetséget kötött mindenkivel, aki ellenezte a szovjet mintájú kommunizmust, akár szocialisták, akár szociáldemokraták voltak.

Muri Enikőt a hét leggyalázatosabb hozzászólásával támadják