Borúlátó a Gazdaságkutató

Súlyos feszültségek vannak az államháztartás terén: az adózás és az újraelosztás szintje magas, a deficit nagy – hangsúlyozza a GKI Gazdaságkutató legújabb előrejelzése, hozzátéve, hogy mivel átfogó reformokra már nincs idő, nagyon nehéz lesz mérsékelni az államháztartási hiányt.

2004. 11. 27. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Utolsó év volt ebben a választási ciklusban az idei a reformokról történő döntésre, s az ennek megfelelően kialakított programok végrehajtásának megkezdésére, ám ez a lehetőség jórészt kihasználatlan maradt – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Rt. legfrissebb elemzése, amely vegyes képet fest a gazdaság várható fejlődéséről. A jelentés szerint az államháztartásban kialakuló hiány – különösen a fizetési mérleg alakulására tekintettel – továbbra is igen magas, így kedvezőbb lett volna, ha az idei költségvetési kiigazítás nagyobb mértékben a kiadások tartós megtakarításaira, s legalább részben reformértékű változtatásokra épül.
Az államháztartás helyzetét elemezve a GKI megállapítja: a pénzforgalmi hiány – részben az államadósság 130 milliárd forintnyi kamatkiadási többlete miatt – dinamikusan nőtt, s augusztus végére már meghaladta a Pénzügyminisztérium által az év egészére tervezettet. Rontotta a helyzetet, hogy az adó- és járulékbevételek is mélyen az eredetileg tervezett szint alatt maradtak, így év végére a Gazdaságkutató szerint az éves hiány mértéke összességében eléri a GDP öt százalékát.
A költségvetési mérleg „korrigálásával” kapcsolatban a jelentés megjegyzi, hogy a pénzügyi tárca meglehetősen „innovatívnak” bizonyul a költségvetésbe be nem számító, ám valójában állami költésben. Ez az új típusú költekezés dinamikusan növekszik, amely egyes autópálya-építések és még néhány más fejlesztés PPP típusú – közpénz helyett magántőkéből megvalósuló – finanszírozásának térnyerését jelenti. A jelentés hangsúlyozza, hogy a lakossági jövedelmek növekedése idén jelentősen lefékeződik, így reálbér-növekedésre csak az üzleti szférában lehet számítani, ott is minimális, egy-másfél százalékos mértékben.
A munkanélküliség stagnál, ugyanakkor a munkaerőpiacon 45 év felett nagyon nehéz elhelyezkedni, s továbbra is hiány van a szakképzett munkaerőből, míg meghatározott csoportok nem tudnak újra visszakerülni a piacra – hangsúlyozza a jelentés, amely az idei év végére hatszázalékos munkanélküliséget jelez előre.



A GKI prognózisai 2004-re

GDP-termelés (%) 104,0
(előző év=100)
infláció (%) 106,9
(előző év=100)
külkereskedelmi
mérleg hiánya 4,6
(milliárd euró)
folyó fizetési
mérleg hiánya 6,6
(milliárd euró)
munkanélküliségi ráta 6,0
(a gazdaságilag aktívak %-ában)
államháztartás hiánya 5,0
(a GDP %-ában az EU módszertana szerint)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.