Igazolta az Európai Központi Bank (EKB) tegnap közzétett állásfoglalása a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a jegybanktörvény módosításával kapcsolatos korábbi aggályait. Az Európai Unió központi pénzintézetének jelentése leszögezi: nem támasztható alá meggyőzően a döntéshozói és végrehajtói feladatok szétválasztásának szükségessége, amit
a szocialista–szabad demokrata képviselői javaslat tartalmaz. Az EKB szerint a monetáris tanács jelenlegi szabályozása összeegyeztethető a központi bank függetlenségével, így nem szükséges módosítani a testület összetételén.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök befolyásának növelésével kapcsolatosan az uniós pénzintézet határozottan kijelenti: a jelenlegi kinevezési rend összhangban van az uniós alapszerződéssel, és teljes mértékben szolgálja a Magyar Nemzeti Bank politikai szférától való függetlenségének céljait.
*
A határozatot ismertető Járai Zsigmond tegnap megköszönte, hogy az EKB, valamint annak vezetője, Jean-Claude Trichet határozottan kiállt az MNB mellett, és – az eddigi kifogásokat megerősítve – szakszerűtlennek ítélte a törvénymódosítást. A jegybankelnök emlékeztetett, hogy az MNB függetlenségét támadó indítvány már eddig is jelentősen rontotta hazánk nemzetközi tekintélyét. Járai a dán jegybank elnökének aggályait is idézte, aki azt kifogásolta, hogy a törvénymódosítás alátámasztására az MSZP 25 tagúnak jelölte meg az ottani monetáris tanácsot, jóllehet a valóságos létszám mindössze három fő. – Az EKB hivatalos állásfoglalásának ismeretében arra kérjük a kormányt, hogy vonja vissza az indítvány támogatását. Ha ezt mégsem teszi, úgy jelöljük döntőbírónak Lámfalussy Sándort, az Európai Monetáris Intézet alapító igazgatóját – közölte Járai, hozzátéve: egyes szocialista képviselők felszólítása ellenére nem kíván lemondani posztjáról. A jegybankelnök visszautasította a döntéshozásban betöltött túlzó szerepét illető vádakat, mint mondta: a kilenctagú testületből öt személy Medgyessy Péter egyetértésével került a testületbe, míg további két szakembert Surányi György javasolt. – A gazdasági problémák megoldását az államadósság és az államháztartás hiányának csökkentése jelentené, nem pedig a jegybank szabályozásának módosítása – tette hozzá.
Az uniós pénzintézet jelentésére a Pénzügyminisztérium közleményben reagált. A tájékoztató szerint a pénzügyi tárca jelenleg vizsgálja, hogy az EKB állásfoglalásának figyelembevételével milyen szabályozási eszközökkel lehet tovább erősíteni a jegybanki függetlenséget.
Lapunk szerette volna megszólaltatni a nagy vihart kavaró indítvány egyik előterjesztőjét, Göndör Istvánt is, ám a szocialista politikus lapzártáig nem reagált megkeresésünkre.
A törvénymódosítás főbb állomásai
l Szeptember 29. Lapunk elsőként ad hírt a készülő indítványról, amelyet az MSZP zavarkeltésnek nevez.
l Október 11. A szocialista és szabad demokrata képviselők benyújtják az Országgyűlésnek a törvénymódosító javaslatot.
l Október 20. Az MNB a nemzetközi uniós intézményekhez fordul jogorvoslati segítségért.
l Október 21. A Fidesz Gyurcsány SE feliratú pólókban tiltakozik a miniszterelnöki befolyás növelése ellen.
l Október 26. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke bejelenti: legalább egy ponton törvénysértő a javaslat.
l November 3. Járai Zsigmond látogatása Mádl Ferencnél, újabb tiltakozás.
l November 8. Az Országgyűlés lezárja a törvényjavaslat általános vitáját.
l November 9. Az EKB értelmetlennek és több ponton kifogásolhatónak ítéli a javaslatot.
