Csökken a kelet-európai érdeklődés

Folyamatosan csökkennek a Kelet-Közép-Európába irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI), tavaly a térségben az előző évi 21 milliárd euróról annak kevesebb mint felére, 9,3 milliárdra. Ezzel szemben a dél-európai térség FDI-felvétele rohamos növekedést mutat. Tavaly 6,5 milliárd dollár áramlott a térségbe az előző évi 4,4 milliárd után – számol be a Bank Austria Creditanstalt (BA-CA) a horvátországi Dubrovnikban rendezett Euromoney konferencián nyilvánosságra hozott legfrissebb gazdasági elemzése. Jövőre 7,5 milliárd euró, 2005-ben pedig 8,4 milliárd euró FDI áramlik majd a délkelet-európai régióba a BA-CA kalkulációi szerint. A legnagyobb FDI- beáramlást tavaly Horvátország (1,8 milliárd euró), Románia (1,6 milliárd euró) és Bulgária (1,3 milliárd euró) fogadta be. Az új EU-tagoknál a külföldi tőkebefektetések beáramlása a privatizációs folyamat 2002-es befejeződése miatt fejeződött be. Ez leginkább a csehországi és a szlovákiai helyzetet tükrözi. E megtorpanás azonban a BA-CA megítélése szerint csak átmeneti jellegű, a folyamat már a jövő esztendőben megfordul, s az év végére pozitív mérleget mutathat. A dél-európai tőkebeáramlás hajtómotorja az ott felpörgő privatizációs folyamat. A közvetlen tőkebefektetések gazdasági ágazatok közötti megoszlása erős eltolódást mutat a feldolgozóipar felől a szolgáltatási ágazat felé. A leginkább megcélzott területek a banki, a távközlési, valamint a közüzemi szolgáltatók, ezen belül is a gáz-, víz- és áramszolgáltatók.
A BA-CA változatlanul nagy FDI-beviteli potenciált vél felismerni a balkáni térségben, ami a strukturális reformok előrehaladtával csak fokozódhat. Az öt új kelet-közép-európai EU-tag (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország és Szlovénia) 2100 eurós egy főre eső FDI-átlagától – ami a GDP 35 százalékának felel meg – a délkelet-európai átlag még messze elmarad.