A vezérszónoklatokkal megkezdődött tegnap a 2005. évi költségvetés részletes vitája. A nagyobbik kormánypárt vezérszónoka, Szabó Lajos (MSZP) az adócsökkentés és a nagyobb igazságosság együttes szándékát emelte ki a jövő évi büdzséből. A kormány által benyújtott javaslat az eddigieknél lényegesen több forrást biztosít lakástámogatásra és munkahelyteremtésre – mondta. A Fidesz vezérszónoka vitatta, hogy csökkenne az adóterhelés. A telefonadót és a vállalkozói járulék bevezetését, valamint a tömegközlekedési jegyek és bérletek megadóztatását említette új teherként. Varga Mihály úgy ítélte meg: „a büdzsé tervezete minden területtől elvon kisebb-nagyobb mértékben.”
A kiadási oldallal kapcsolatban leginkább az önkormányzatok „kiéheztetéséért” érte bírálat a büdzsét. A köztisztviselői illetményalap negyedik éve nem emelkedik, hiányzik az önkormányzati tisztségviselők 13. havi bérének fedezete, a közalkalmazotti bértábla pedig még kitöltetlen. Nincsenek meg a források a rendvédelmi dolgozók bérfejlesztésére sem – hangsúlyozták az ellenzéki képviselők. A normatívák évek óta először csökkennek egyik évről a másikra nominálértéken.
A Pénzügyminisztérium politikai államtitkárával, Katona Tamással szemben, aki szerint a kormányzat „nem tervez nagyarányú leépítéseket a közszférában”, Balsay István (Fidesz) úgy látta, 60 ezer közalkalmazott és 10 ezer köztisztviselő elbocsátására van meg a fedezet a jövő évi büdzsében. Különösen kritikus helyzetet okozhat a művészeti oktatások (zene- és tánciskolák) normatívájának jelentős csökkentése, és a havi 25 ezer forint körüli önrész bevezetése. Csökken az útfelújításra, a turizmusra, a drog elleni harcra, a tömeg- és versenysportra szánt összeg. A megvonások ráadásul nem is a tavalyi költségvetéshez, hanem a Draskovics-csomag nyomán, annak megcsonkított változatához képest jelentenek megvonást.
A Fidesz-frakció 2700 módosító javaslatával mintegy 313 milliárd forintnyi forrást kíván átcsoportosítani.
Varga Mihályék hiányolják, hogy a Gyurcsány-kormány nem tartja be kötelezettségét a honvédelem támogatására. A módosítások forrásaként az „államigazgatás működésének karcsúsítását” jelölték meg. Főként a miniszterelnökség keretét és a kamatkiadásokat, amelyeket szerintük felülterveztek, kurtítanák meg.
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke és több kormánypárti képviselő azért bírálta az ellenzéki honatyákat, mert „többszörösét vonnák el annak, ami be van tervezve a költségvetésbe”.
Molnár Albert szocialista képviselő ehhez hozzátette: a Fideszben „nincs egyeztetés”. „A választási ígéretekkel nem önökkel tartozunk elszámolni, nekünk a választópolgárokkal kell elszámolnunk majd 2006-ban” – mondta.
Az MDF az egyházak nemzetközi tevékenységének hetven százalékkal kisebb összegű támogatása helyett annak szinten hagyását javasolja; a hittanoktatás keretét nyolc százalékkal, az egyházi alapintézmények támogatási öszszegét ugyanennyivel növelné, a hitéleti tevékenységet ellátók jövedelempótlékát pedig 12 százalékkal. A párt szerint a törvényjavaslatban foglalt hátrányos megkülönböztetés sérti az alkotmányt, de nemzetközi egyezményeket is, mint például a magyar államnak a Szentszékkel kötött megállapodását – tette hozzá Dávid Ibolya. Ezért az MDF szorgalmazza, hogy az egyházi fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények az önkormányzatiak állami normatívájának idei 48 százaléka helyett ne a költségvetési javaslatban előirányzott 41,4 százalékát, hanem ötven százalékát kapják, az önkormányzati intézményekkel azonos módon.
Sági József, a Fidesz képviselője azt kifogásolta, hogy – miközben számos területről forráselvonás történik –, a költségvetés 3,5 milliárd forintot szán a Magyar Televízió célelőirányzatának támogatására, amellyel lehetővé válik a köztévé hírcsatornájának jövő évi megindítása.
Devánszkiné Molnár Katalin (MSZP) és Kosztolányi Dénes (Fidesz) között vita alakult a lakásmaffia áldozatainak segítéséről, amit az ellenzéki képviselő szerint elmulasztott az igazságügy-miniszter. A szocialista képviselő közölte, hogy Bárándy Péter, a tárca volt vezetője nem emiatt távozott posztjáról. A kormánypárti képviselő ugyanakkor elismerte, hogy vannak késlekedések, ezért ő is részt vesz az egyeztetéseken.
Herényi Károly (MDF) úgy értékelte, hogy csakúgy, mint 2002-ben, nem találja a költségvetési javaslatban a 800 ezer kis- és középvállalkozás támogatását, pedig azzal a gazdaság és a költségvetési bevétel is növekedne.
Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára azt mondta, hogy a GDP 65 százalékát valóban ezek a vállalkozások állítják elő, de a 800 ezres tábornak csak egy kis része a valódi kis- és középvállalkozás. Az államtitkár közlése szerint EU-források is rendelkezésre állnak, amelyek megsokszorozzák a pénzt.
Szabó Zoltán (MSZP) úgy vélte, hogy a vállalkozásokat nem a Fidesz vezette kormány, hanem a mostani segíti igazán, mert nem a minimálbér „égbe emelését”, hanem adója eltörlését választotta. A képviselő szerint az „égbe szökkenő” forintárfolyam is nehezíti a vállalkozások helyzetét, ezért ellentmondást lát abban, hogy az ellenzéki képviselők ennek ellenére támogatják a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáját.
Katona Tamás röviden reagálva a vitában elhangzottakra megemlítette, hogy ez az első költségvetés, amelyet EU-tagként fogad el a parlament, és előrejelzései szerint csökken az államháztartási hiány, illetve az adóterhek. Az elnöklő Harrach Péter a részletes vitát lezárta, a fő számokra vonatkozó módosító javaslatokról előreláthatóan két hét múlva dönt a ház.
origo.hu
Szörnyű tragédia történt hajnalban: a mentők már nem tudtak segíteni
