Egyértelműen lelassult a magyar gazdasági növekedés az idei év harmadik negyedében – jelentette be tegnap a szervezet elnöke a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági és Vállalkozási Intézetének frissen elkészült konjunktúrajelentését ismertetve.
Parragh László szerint az adatok azt mutatják, hogy a közeljövőben folyamatosan „kihűlő” gazdaság várható. A 2005-ös növekedés ugyan meghaladja majd az unió átlagát, elmarad viszont a hazánkkal együtt csatlakozó országok öt százalék feletti teljesítményétől.
A tendenciát két makrogazdasági mutató is megerősíti. Egyrészt dekonjunktúrába került a magyar export szempontjából meghatározó német gazdaság, másrészt a 2004. második negyedévi 4,7 százalékról csökkenni látszik a hazai kisvállalkozások üzleti helyzetét meghatározó fogyasztásnövekedési ütem.
A több mint ezerötszáz cég adatszolgáltatása alapján összeállított jelentés kiemeli, hogy az ütemlassulás egyértelmű; javulás kizárólag az üzleti szolgáltatásoknál és a szállításnál mérhető. A cégek között mindazonáltal markáns véleménykülönbségek tapasztalhatók: a külföldi tulajdonú nagyvállalatok általában pozitívabban, míg a kis magyar cégek borúlátóan látják a jövőt. Jól tükrözi a gazdasági szereplők hangulatát, hogy több megkérdezett cég vezetője számít arra, hogy alkalmazottakat kell elbocsátania, mint ahányan létszámbővítésen gondolkodnak. A kedvezőtlen várakozások okát a kamara a kormányváltás körüli bizonytalan helyzetben, a jövő évi megszorító költségvetésben és a forint árfolyamában látja.
n
Nem használják ki a magyar cégek az internet adta lehetőségeket – derül ki az MKIK egy másik tanulmányából. A 250 főnél több alkalmazottal dolgozó cégek 83 százaléka üzemeltet ugyan honlapot, ám a webes megjelenést nagy részük csupán az elérhetőségük és a cégről szóló alapvető információk közlésére használja. A legnagyobb hiányosságok az eladást segítő kommunikációban mutatkoznak.
Két és fél milliárd öt projektre. Öt hazai közlekedésfejlesztési projekt előkészítésének a támogatásáról döntött az Európai Unió. Brüsszel 2,5 milliárd forinttal egészíti ki a hazai 4,7 milliárd forintos forrást, amely a beruházások indításához szükséges tanulmányok, tervek, szoftverek előkészítését teszi lehetővé. Az összeget a Szajol–Záhony, Székesfehérvár–Boba vasútvonalak felújítása, a Duna hajózhatóságának fejlesztése, valamint folyami és közúti rendszerek létrehozására lehet felhasználni. (P. G. I.)
