Ilyen lesz az új digitális gyermekvédelmi törvény: a szigorú szabályozás a szülői felelősséget is megfogalmazza

Kötelező lesz a forgalmazóknak feltüntetni minden digitális eszközökön a „hatéves kor alatt nem ajánlott” jelzést – olvasható az Országgyűlés oldalán megtalálható új digitális gyermekvédelmi törvénytervezetben. A hamarosan hatályba lépő jogszabály részleteivel kapcsolatban Hal Melinda, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója a Magyar Nemzet kérdésére kifejtette, a cél, hogy megfékezzék a kisgyermekek körében tapasztalt digitális függőséget, és a túlzott képernyőhasználat miatti visszafordíthatatlan károkozást.

Néhány hónap múlva, 2026. január elsején lép életbe az új digitális gyermekvédelmi törvénytervezet, amely kimondja: hatéves kor alatt fel kell hívni a figyelmet a digitális eszközök általi káros, a tudomány által is bebizonyított veszélyekre. Ez azt jelenti, hogy a digitális eszközökre, mint az okostelefonok, a laptopok, az asztali számítógépek, a tabletek, a tévéberendezések, a játékkonzolok, a VR-headsetek és az okosórák értékesítése során, a forgalmazó köteles a „hatéves korig a használata nem ajánlott!” szöveget jól látható helyen közzétenni.

A digitális gyermekvédelmi törvény a szülői felelősségvállalást is megfogalmazza (Fotó: Pexels)

 

Szigorú szabályozás és szülői felelősség

Az Országgyűlés oldalán olvasható, KDNP által benyújtott törvénytervezetben azt írják, a digitális eszközök terjedése új veszélyeket is jelenthet a legfiatalabbak számára, a törvény célja ezért megfelelő intézkedések előírása a kisgyermekek digitális térben történő védelme érdekében, szem előtt tartva a szülői felelősséget. A jogszabály részleteivel kapcsolatban Hal Melinda klinikai szakpszichológus elmondta, 

a szabályozástól nagy fokú prevenciós hatást remélnek, meglátása szerint fontos, hogy a társadalom tudatában legyen azokkal a digitális ártalmakkal, amelyek a kisgyermekeket körülveszik és a szülői felelősség által tudatosan korlátozzák a digitális eszközök használatát.

– Amíg a társadalom evidenciaként tekint arra, hogy nem adunk gyermekeknek alkoholt, dohányterméket, és a drogok használatával vagy kereskedelmével zéró tolerancia érvényesül korosztálytól függetlenül mind a közéletben és a magyar jogrendben is, addig a digitális és okoseszközök használatával kapcsolatban mégis elnézők vagyunk, miközben visszafordíthatatlan idegrendszeri és érzelmi károsodáshoz vezet a túlzott használatuk – hívta fel a figyelmet.

A szakember emlékeztetett, az elmúlt években megannyi tanulmány és kutatás mutatott rá, milyen károkat okoz a kisgyermekek fejlődésében a digitális tér, a túlzott képernyőidő.

Sok szülő a kávézókban, éttermekben is az okostelefonnal foglalja le a gyermeke figyelmét (Fotó: Pexels)

– A tudományos eredmények világosak: a túlzott képernyőhasználat miatt ki sem alakulnak egyes idegpályák, amelyek az érettséghez szükségesek, ez érinti a logikus gondolkodást, a kreatív gondolkodást, az érzelmi pályákat, a két agyfélteke közötti átvitelt – sorolta a szakember, kiemelve, hogy 

egy gyermek idegrendszeri fejlődése, mondhatni, vissza nem térő alkalom, ha a túlzott képernyőhasználat miatt elvesszük tőlük a megfelelő fejlődés lehetőségét, az megpecsételheti az egész életüket, visszafordíthatatlan károkat okozunk.

 

A kötődést befolyásolja a képernyőidő

– A gyermekek beszédfejlődését gátolja a túlzott képernyőhasználat, a WHO ajánlása nem véletlenül az, hogy három év alatti gyermekek esetében nulla perc képernyőidőt javasolnak, kis korban pedig húsz percben határozzák meg azt a képernyőidőt, amely még nem káros – jelezte a szakember. A kutató az egy-két éves kor közötti kisgyermekek képernyőidejével kapcsolatban elmondta: ebben a korosztályban meghaladja a napi egy órát, amely az érzelmi rendszerben olyan változásokat okoz, a kicsik jobban kötődnek a telefonhoz, mint a saját szüleikhez. Azt tanulják meg, hogy csak képernyőt nézve esznek vagy általa élnek át pozitív érzéseket.

Hal Melinda vezető kutató és klinikai szakpszichológus (Fotó: MCC)

Rámutatott, a statisztikák szerint a 12–14 éves korig az átlagos napi képernyőidő meghaladja a négy, négy és fél órát, amely főképpen az okostelefonokat jelenti, és akkor még ebben nincs benne a többi digitális eszköz használata, így sok esetben ez naponta hétórás képernyőidőt jelent egy gyermek esetében is. 

Míg 14 év felett már az átlagos napi képernyőidő így is kitesz egy munkanapot.

A klinikai szakpszichológus szerint az online elérhető tartalmak minősége is fontos, pláne, hogy rendkívül sok a zaklatásos eset.

– A zaklatások nyolcvan százaléka az online térben történik, de szintén aggasztó, hogy már akár egy fejlesztő játék közben felugró reklámablak is befolyásolhatja a gyermek érzelmi rendszerét és gondolkodását. Onnantól, hogy valaki az online tér részévé válik, folyamatos a rizikója annak, hogy valamilyen zaklatás áldozatává válhat vagy zavaró tartalmat lát, olyat, ami nem a korának és érettségének megfelelő – fűzte hozzá.

 

Ez még csak a kezdet

Hal Melinda elárulta, a 2026. január 1-jén hatályba lévő jogszabály a jövőben tovább bővül és szigorodik majd. – Nincs más út, egyre kiterjedtebb a tudásunk a digitális térrel kapcsolatban, tudjuk, mennyire káros, mégis egyre inkább technokrata világban kényszerülünk élni. A digitális gyermekvédelmi törvény a jövőben további elemekkel bővül majd, ezek egyike, hogy reményeink szerint a jövőben lesznek majd olyan „biztonságos helyek és terek”, ahol mondhatni nem ildomos használni a digitális eszközöket, például játszótéren – avatott be.

– Összességében elmondható, hogy egy preventív törvénytervezetről van szó: vagyis a jogszabály nem kívánja mélységeiben szabályozni, hogyan nevelje valaki a gyermekét, ugyanakkor fontos, hogy a szülőkhöz is eljusson, amit a tudomány már bebizonyított, milyen visszafordíthatatlan károkat okoz a digitális eszközök túlzott használata. A gyártókat, forgalmazókat és népszerűsítőket rá kell vennünk a felelős magatartásra, kiemelten ebben a témakörben. Szakemberként és szülőként egyaránt elengedhetetlennek látom a szabályozás bevezetését – összegzett Hal Melinda.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)