„A kétéves Pistinek két kedvenc elfoglaltsága volt, amikor találkoztunk vele: a fiókok húzogatása és a lámpák kapcsolgatása. A kisfiú a szüleivel sem játszott és nem szívesen vette fel a szemkontaktust sem. Hamar kiderült, hogy a gyermek eltérő fejlődésű, fejlesztésre van szüksége, nemrég pedig felmerült nála az autizmus gyanúja is, miután a diagnosztikai csapat alaposan megvizsgálta” – idézte fel az egyik esetet Kereki Judit lapunknak.
Az egy gyermekneurológusból, egy gyógypedagógusból, egy pszichológusból és egy mozgásterapeutából álló szakembergárda három éve kezdte meg a munkát Nógrád vármegyében, összesen tizenhárom településen jártak.
Első körben 160 gyermeket vizsgáltak és irányítottak tovább, hogy a megfelelő ellátást kapják, idén pedig újabb 115 gyermeket vizsgáltak meg, köztük a hároméves Lizát, akinél szintén eltérést találtak, nála is felmerült az autizmus gyanúja. A vizsgálatok során kiderült, hogy a kislány beszéde megkésett, a hozzá intézett egyszerű kérdések, kérések megértése nehézséget okoz neki, de az óvodába sem tudott beilleszkedni, társaival nem tudott kapcsolódni, inkább egyedül játszott.
A kulcs az okoseszközök tudatos használata lenne
Ezek az esetek egyáltalán nem egyediek, a KSH adatai szerint jelenleg Magyarországon több mint százezer megkésett fejlődésű és sajátos nevelési igényű gyermek van, akik valamilyen segítségre szorulnak, de az elmúlt években egyre csak nő az eltérő fejlődésű gyermekek, köztük az autizmussal élők száma is.
„A most megvizsgált gyermekek esetében a mozgásfejlődéssel kevésbé volt probléma, az értelmi, illetve a szociális készségek elmaradása viszont aggasztó – sorolja a szakember, majd azzal folytatja: új fejlemény, hogy amíg az elmúlt években vizsgált gyermekek körében „csak” egy-két esetben merült fel az autizmus gyanúja, addig az utóbbi időszakban vizsgált gyermekeknél ez a szám megtöbbszöröződött” – közölte.
Más szakemberek is megerősítik az általunk tapasztaltakat, egyre több gyermek esetében merül fel az autizmus gyanúja. Nem újkeletű az a gondolat, hogy a kisgyermekeknél a túlzó képernyőhasználat nem csak a figyelmi, a beszéd vagy az alvási és evési problémák gyakoribb jelentkezésével lehet összefüggésben, hanem előidézheti az autizmus bizonyos tüneteihez hasonló tünetek megjelenését, amelyet „virtuális autizmusnak” neveztek el, ám igazából nincs köze az autizmushoz.
– hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy többek között kevesebb a szemkontaktus, a gyermek arcjátéka, mimikája kevésbé kifejező, nehéz a játékba vonni, figyelmét megszerezni.