Megjelent a virtuális autizmus, rengeteg kisgyermeket érint

A túlzott képernyőhasználatnak több árnyoldala is van.

A kép illusztráció Forrás: Pexels

A szakember szerint ezeket a tüneteket az is felerősítheti, ha a szülő maga is folyamatosan az okos telefonját nézi, ritkábbak a közös figyelmi helyzetek, csorbát szenved az érzelmi odafordulás, a verbális és nonverbális interakció. 

„Ha az elektronikai eszközöket eltávolítják a kisgyermekek  életéből és a szülők  több figyelmet, időt töltenek velük játékkal, közös tevékenységekkel, akkor ezek a tünetek visszahúzódnak” – tanácsolta, kiemelve, hogy ez a jelenség nem tévesztendő össze az autizmus spektrum zavarral, amelynek neurobiológiai eltérések állnak a hátterében.

Kereki Judit szerint ahhoz, hogy a nyelvi, szociális és érzelmi elmaradás vagy a szenzoros érzékenységek növekvő tendenciáját  meg tudják állítani, a lehető leggyorsabban szükséges a szülők edukálása, a digitális eszközök tudatos használatára való érzékenyítése. 

„Tudniuk kell a szülőknek, hogy kisgyermekkorban a túlzott képernyőidő, az okostelefon, tablet, televízió mérték és kontroll nélküli jelenléte visszafordíthatatlan károkat okoz a gyermekek idegrendszerében. A szülőé a felelősség, hogy mennyi teret enged a digitális eszközök használatának. Ha ezt megfelelően szabályozza, akkor gyermekét is tudatos eszközhasználatra szoktatja” – szögezte le.

Kereki Judit szerint fontos, hogy a szülők tudják, milyen károkat okoz a túlzott képernyőidő Fotó: Mirkó István

A születéstől az iskoláig

„Amikor a Gyermekút Módszertani Központot létrehoztuk, felvettük a kapcsolatot az összes olyan szolgáltatóval, akik a gyerekeket ellátják a születéstől az iskolába lépésig. Ez azt jelenti, hogy a védőnők és gyermekorvosok mellett a család- és gyermekjóléti szolgálatot, a Biztos Kezdet Gyerekházakat, a pedagógiai szakszolgálatokat, a Máltai Szeretetszolgálatot és más civil szervezeteket, valamint a magánellátókat és az önkormányzatokat is megkerestük, és egy széles kapcsolati hálót építettünk ki, amely ma már egy erős védőhálót képez a családok köré” – vélte.

Kereki Judit a Gyermekút Módszertani Központ egyik nagy sikerének nevezte azt is, hogy megerősítették a gyermekút menedzserként dolgozó védőnők szerepét.

„A programnak hála sokkal rutinosabban „intézkednek”, legyen szó arról, hogy felhívják a pedagógiai szakszolgálatot, vagy a szülőnek egyeztetnek időpontot, de a képzéseknek köszönhetően korábban kiszűrik, ha valamelyik gyermek megkésett- vagy eltérő fejlődésű. Nem csak a gyermekek útját menedzselik, hanem a család életét is egyengetik, felzárkóztatják őket, legyen szó a gyermekek helyes gondozásáról, az időben való szakemberhez jutásról vagy épp a fogamzásgátlásról” – mondta.

A gyermekút menedzserek tehát mintát mutatnak a szülőknek abban, hogy tudatosabban figyeljenek oda gyermekük fejlődésére. „Míg korábban a szülők jó részét rá kellett beszélniük, hogy megvizsgálhassák a gyermekeiket, addig a most lezajlott vizsgálatokat már a szülők kifejezett kérésére és igényei szerint kezdték el szervezni” – jelezte.

Megéri befektetni a jövő generációiba

„Amikor a kormány néhány éve áldását adta a Gyermekút programra, tudták, minden egyes ilyen irányú törekvés megtérül majd, hiszen a kisgyermekkorba való befektetés szavatolja a gazdaság egyensúlyát. Ráadásul minél korábban kezdődik az „emberi tőkébe való beruházás”, annál nagyobb a hosszú távú megtérülése” – emlékeztetett Kereki Judit, majd felidézte, már az 1960-as évektől indultak programok és zajlottak kutatások ezzel kapcsolatban.

 A szakértők minden esetben azt erősítették meg, hogy azokban a valamilyen szempontból hátrányos helyzetű csoportokban, ahol a gyerekek már a korai életkorban kiemelt figyelmet kaptak és intenzív fejlesztő programokban vettek részt, az iskolai sikerességet vagy a munkaerőpiaci helyzetüket tekintve sokkal kedvezőbbek voltak a kimenetek, mint a kontrollcsoport esetében.

Körükben a későbbiekben alacsonyabb volt a bűnelkövetők aránya és ritkább a serdülőkorú anyaság előfordulása, valamint biztosabb családi háttérrel rendelkeztek, és a társadalomban elfoglalt helyük is stabilabb volt

 – példázta Kereki Judit, majd azzal zárta:

„Nem véletlen hát, hogy a végső cél, hogy a Gyermekút-modell program országos hálózattá fejlődjön, és lehetővé váljon, hogy azok a gyerekek, akik megkésett vagy eltérő fejlődésűek – éljenek bárhol az országban és bármilyen körülmények között –, minél előbb a megfelelő segítő kezekbe kerülhessenek.”