– A fiatalokat és a szülőket egyaránt fel kell készítenünk, hogy ezek a tragédiák ne történhessenek meg – reagált Hal Melinda, az MCC klinikai szakpszichológusa, miután néhány napja egy 12 éves kislány a szobájában lett öngyilkos. A sajtóhírek szerint a fiatalt rendszeresen csúfolták az iskolában a testalkata miatt, aki végül a saját ágyára akasztotta fel magát.
– Mindegy, hogy valaki egy elit kerületben vagy egy rossz sorsú településen él, bárki kerülhet olyan élethelyzetbe, hogy öngyilkossági krízis áll fenn, amelynek akár végzetes következményei lehetnek
– hívta fel a figyelmet a szakember, aki egyben hozzátette, ezt az állapotot viszont egy folyamat előzi meg, vagyis nem egyik napról a másikra történnek ezek a tragédiák. – Az öngyilkosság egy folyamat része, az áldozatok nem hirtelen felindulásból döntenek úgy, hogy önkezűleg véget vetnek az életüknek, legalábbis általában – jelezte a szakember.
Minden második gyerek veszélyben van
A statisztikák szerint minden második kiskorú zaklatás áldozata évente legalább egy alkalommal: az iskolai élet során elszenvedett szóbeli és írásbeli, akár online bántalmazás során a leggyakoribb jelenség a testszégyenítés és az anyagiak, az egzisztencia miatti megszégyenítés.
– Egy fiatal, aki rendszeresen támadás alatt áll, elveszíti önértékelését és összezavarodik. Előbb az identitásának, személyiségének egy része, majd mindegyik érintetté válik. Dolgozni kezd a bántalmazás: elhitetik vele, hogy nem szerethető, nem értékes. Ilyenkor a bántalmazott gyerek viselkedése megváltozik. Változatos jelek érkeznek, például motiválatlanság, egy idő után pedig elmaradnak a könnyek, depresszió vagy ahhoz hasonló tünetek jelentkeznek. De a testi fájdalom is vezető tünete a zaklatásnak. Körülbelül 12 éves kor alatt a hasi panaszok a vezető fájdalomtünet, míg későbbi életkorokban a fejfájás – sorolta.
A szakember arra is kitért, a depresszió és az önsértés mértéke is kimagasló a tinédzserek körében, a rájuk zúduló cyberbullying, a közösségi média romboló együttes hatása pedig nem múlik el nyomtalanul.
– Azt hiszem, nem lep meg senkit, hogy a folyamatos szóbeli és/vagy írásbeli abúzus mennyire megterhelő egy fiatalnak (de felnőttnek is) lelkileg, amely érthető módon a mentális egészségre is negatívan hat. A tinédzserek esetében gyakran legyintünk, hogy ez egy ilyen korszak, de valójában fontos lenne különbséget tennünk, hogy a gyermekeink viselkedése életkori sajátosság vagy egy intő jel – húzta alá.
– Fel kell vérteznünk a szülőket arra, hogy a gyerekeiknek megküzdési stratégiákat adjanak át: hogyan kell leszerelni egy zaklatót, milyen módon kérhet segítséget, hogyan kommunikálhatnak velünk. Ha bizalom és kötődés van köztünk, ha valóban ki tudjuk alakítani a támogató közeget, felénk fog fordulni egy tinédzser is. Ha pedig azt látjuk, súlyosabb dolog lehet a háttérben, igenis merjük szakember segítséget kérni. Ugyanakkor fordulhatunk a rendőrség áldozatvédelmi referenséhez, az áldozatsegítő központokhoz, a család – és gyermekjóléti szolgálatokhoz, az iskolapszichológushoz és a védőnőkhöz is – tanácsolta a klinikai szakpszichológus, aki egyben leszögezte:
az értő figyelem életet menthet.
Az öngyilkossághoz sok energia kell
– Gyakran hallom a munkám során, amikor egy depressziós fiatalról, aki öngyilkos lesz, azt mondják, pedig már épp jobban volt, újra kikelt az ágyból, volt energiája. A rossz hír az, hogy a depressziónak több periódusa van: az egyik, amikor az érintett enervált, bezárkózik, rosszkedvű vagy sír, szociálisan elszigetelt, míg a másik, amikor a depresszióhoz energia is társul.
A legtöbb öngyilkosság ilyenkor történik, vagyis, amikor a beteg környezete úgy látja, hogy depresszió csillapodik, az illető jobban van, pedig valójában nem, csak erőre kapott, hogy véget vessen a számára elviselhetetlen állapotnak
– emelte ki.
Amíg a legtöbb ember már attól is irtózik, ha megvágja az ujját véletlenül késsel, egy depressziós, folyamatos bántalmazásnak kitett fiatal viszont mindettől nem biztos, hogy viszolyog; számára az önsértés, a falcolás egyfajta feszültséglevezetés.
– Ilyenkor előbb-utóbb azt is elképzeli, mi történne akkor, ha kicsit mélyebbre vágna a pengével, hogy sírnának azok, akik most bántják őt, miképp bánnák meg, amit vele tettek. Sokan azonban beszűkült állapotban csak arra gondolnak, hogy vége legyen a folyamatnak, legyen az bántalmazás vagy fájdalom, kellemetlen érzések – példázta Hal Melinda.
A szakértő szerint az is aggasztó, hogy amíg korábban a felnőtt férfiakra voltak jellemzőek az olyan drasztikus öngyilkossági módszerek, mint mondjuk az akasztás, mára egyre több tizenéves vet véget így az életének. – Azt tapasztalom, hogy az öngyilkosságok sajnos egyre drasztikusabbak – vélte.
A halálba hajszolták, de csak garázdaság miatt nyomoz a rendőrség
Nem ez az első alkalom, hogy egy tizenéves öngyilkosságot követ el amiatt, mert a kortársai piszkálták. Az elmúlt években több olyan eset is történt, ahol kiderült, súlyos kortársi bántalmazás áll a háttérben: 2023 őszén egy sümegi fiú sétált a vonat elé, akit osztálytársai rendszeresen megszégyenítettek testalkata miatt. A fiú bántalmazásáról több videót is készítettek zaklatói, a megrendítő felvételeken kirúgják a fiatal lábát, aki elesik, követik, közösen nevetnek rajta.
A fiú végül nem bírta tovább a megaláztatásokat, és vonat elé lépett. Halála előtt még hagyott egy üzenetet a barátjának, hogy elköszönjön; noha a barátja azonnal értesítette a szülőket, már késő volt. A rendőrség garázdaság miatt indított eljárást. A közösségi oldalakon és számos fórumon a mai napig beszédtéma az eset, sokak szerint felháborító, hogy azok a bántalmazó tinédzserek kapnak védelmet, akik miatt mások a halálba menekülnek.
A gödöllői kislány tragédiája kapcsán is sokakban felmerül a kérdés a közösségi oldalakon: miért azok kapnak támogatást, pszichológiai segítséget, akik hozzájárulhattak a gyermek halálához? Miért nem volt senki, aki beavatkozzon, miért nem akarta senki sem meglátni a tizenkét éves lány szenvedését?
Életveszélyes TikTok-kihívások vagy öngyilkosság?
A klinikai szakpszichológus szerint nehéz megmondani, hány fiatal vet véget az életének évente, sok halálesetről ugyanis nem derül ki, hogy öngyilkosság van a háttérben.
A folyamatos cyberbullying mellett ugyanis évek óta jelen vannak azok a TikTok-kihívások, chatszobák is, ahol a fiatalok egymást buzdítva vállalnak életveszélyes kihívásokat.
– A kliensek és a szüleik beszámolójából tudjuk, milyen kihívások keringenek jelenleg is a különféle chatszobákban és a TikTokon: a gyerekeket olyan dolgokra veszik rá a társaikat, mint vessék magukat egy autó elé, vagy ugorjanak el az érkező vonat elől az utolsó pillanatban, de az úgynevezett önfojtogató kihívás is sok áldozatot szedett már, köztük magyar gyerekek életét is elvette. Ezek az esetek elsőre öngyilkosságnak tűnhetnek, de a körülmények vizsgálata során sok esetben kiderül, hogy egy internetes kihívás végzett a fiatalokkal – mutatott rá.
Hal Melinda szerint ezek a gyerekek ráadásul a legtöbb esetben azért vállalkoztak ezekre az életveszélyes kihívásokra, mert
szerettek volna egy kis népszerűséget, szerettek volna beilleszkedni.
– Az önsértések és öngyilkosságok nem minden esetben átgondoltak és kiszámítottak, ha azt tapasztaljuk, hogy valaki krízisbe került, próbáljunk időt nyerni és értesítsünk szakembert! Mentőt is hívhatunk, az egészségügyi személyzet segít a krízis megállapításában! – tanácsolta a klinikai szakpszichológus.
Nincs egyedül!
Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőket segítő, ingyenesen hívható 116-123-as vagy 06 80 820 111-es telefonszámot! A Lelki Elsősegély Telefonszolgálat önkéntesei a nap 24 órában rendelkezésre állnak.
