A kettős állampolgárság kérdésében előzetes gondolkodásra van szükség, s durva leegyszerűsítés lenne, ha valaki azt állítaná, hogy csak a pénzről van szó – jelentette ki Gyurcsány Ferenc tegnap reggeli, a Kossuth rádiónak adott interjújában. A kormányfő rámutatott: „Felelős politikus ennél kisebb kérdésben is először számol, utána dönt.” „Orbán Viktor nem mond igazat” – állította Gyurcsány. A Fidesz elnöke ugyanis a napokban azt hangsúlyozta, hogy a költségvetésnek nem kerül pénzébe a kettős állampolgárság bevezetése.
*
Gyurcsány felelőtlenségnek tartja, hogy korábban nem nyújtott be a Fidesz törvényt, s most a népnek úgy kell döntenie, hogy nem tudja, mi lesz majd a meghozandó törvény tartalma.
Orbán Viktor minderre úgy reagált: sajnálja, hogy a kormány a rádióinterjút „rá pazarolja”. Közölte, nem szabad a kettős állampolgárság és a privatizáció ügyében kiírt népszavazásokat gazdasági kérdésként kezelni. Hangsúlyozta, a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson arról kell dönteni: adunk-e abból a szabadságból a határon túli magyaroknak, ami nekünk már megvan. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke szerint a magyar kormány meggondolatlan állásfoglalása komoly feszültséget keltett.
Tegnap egyébként megkezdődött a kormány kommunikációs offenzívája, amely a kabinet, az MSZP és az SZDSZ elutasító álláspontját hivatott alátámasztani. Korózs Lajos, a szociális és egészségügyi tárca államtitkára tegnap már nyolcszázezer majdani áttelepülőről beszélve azt állította: mindez 161 milliárd forintos szociális kiadásokkal járna, s úgy vélte, „butaság” az, hogy a kettős állampolgárság európai útlevelet jelent a határon túliak számára.
– Az államtitkári tájékoztató után Háry János nem férne be a Gyurcsány-kormányba – reagált Révész Máriusz. A Fidesz szóvivője szégyenletesnek nevezte, hogy ilyen nevetséges állításokkal ki mert állni a nyilvánosság elé. „Mindnyájan emlékezünk arra, hogy 2001 karácsonyán azzal riogatott, hogy huszonhárommillió román fogja elözönleni Magyarországot. Ennyi a valóságtartalma a több százezer áttelepülőnek is. Aki a határon túlról át akart települni, eddig is megtehette, és a jövőben is lehetősége lenne erre” – fejtette ki a szóvivő. A kettős állampolgárságnak nincs köze az áttelepüléshez – hangsúlyozta. Egy jól működő kormányban, de még az üzleti életben is előbb mérlegelnek, utána születik meg a döntés – mondta Révész Máriusz. Gyurcsány Ferenc azonban előbb döntött, majd ehhez rendelt anyagokat – vélekedett.
A kettős állampolgárság tegnap több napirend előtti hozzászólás témája is volt a parlamentben. Fodor Gábor (SZDSZ) Orbán Viktornak azon szavait kifogásolta, hogy december 5-én minden becsületes magyarnak igennel kell szavaznia. Fodor szerint ez kirekesztés, és „a pártállamot hozza vissza”. Úgy vélte: nemmel kell szavazni a kettős állampolgárságra, mert a sikeres kisebbségi emancipáció útja nem ez.
Az MSZP részt kíván venni az MDF által kezdeményezett négypárti egyeztetésen, amelyet a kettős állampolgárság témakörében szerveznek – jelentette be Hiller István, az MSZP elnökségének tegnapi ülése után. A pártelnök a döntésről még a tegnapi nap folyamán telefonon tájékoztatta Herényi Károlyt. – Mindkét kérdésben nemmel kell szavazni, mert beláthatatlanok a következmények – mondta Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke. A párt ügyvivője, Horn Gábor pedig tudatta: részt vesznek az említett négypárti tanácskozáson, bár nem látják pontosan, mi lenne annak tárgya.
Révész Máriusz lapunknak elmondta: négypárti találkozót az ügyben először Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke kezdeményezett. Kifejtette: abban a reményben elmennek az egyeztetésre, hogy tisztázzák a részleteket, miszerint a pozitív döntés nem jár pluszköltségekkel és több százezer áttelepülővel, valamint hogy Gyurcsány Ferencet és kormányát álláspontja megváltoztatására vehetik rá.
Érkeznek az értesítők. Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője a népszavazás lebonyolításáról úgy tájékoztatott: a választásra jogosultaknak már meg kellett kapniuk a névjegyzékbe történt felvételükről szóló értesítést, akikhez pedig a dokumentum nem érkezett meg, vagy nem találják nevüket az önkormányzatoknál kifüggesztett névjegyzékben, ennek pótlását november 13-ig kérhetik a helyi jegyzőtől. Az ügydöntő népszavazás eredményes, ha a kérdésekre adott valamelyik válasz eléri a mintegy nyolcmillió választójogosult számának 25 százalékát, azaz legalább két-két millió szavazatot.
