Elpusztult a Magas-Tátra erdőállományának több mint negyede. A múlt pénteki néhány órás vihar 12 ezer hektáron, körülbelül két és fél kilométer széles, ötven kilométer hosszú sávban holdbéli tájjá változtatta a legnagyobb szlovák turistaparadicsomot. A katasztrófa másnapján készült felvételek borzalmas látványt mutatnak: ezer és ezer szél által leborotvált és kidöntött fa feküdt szerteszét. A szlovák sajtó tudósításai szerint a helyiek és a szakértők úgy tartják: a vihar száz évvel visszavetette a Tátrát, legalább ennyi ideig tart majd ugyanis a természet rehabilitációja. A katasztrófa mértékét jelzi, hogy egy éjszaka alatt hárommillió köbméter fenyőfa pusztult el, ez normális körülmények között Szlovákia egyévi kitermelésével egyenlő. A Tátrában több drámai mentőakció is folyt a tomboló orkán idején. A hegyi mentők hatalmas szerencséről beszélnek, hogy ekkora mértékű baj következtében „csak” két ember halt meg. Többeket sikerült megmenteni.
Szlovákiában a pénteki sokk után a hét végén beszéltek először a lehetséges okokról. A természetvédők az erdészek régi hibáit emelték ki. A vihar idején ugyanis főleg a telepített erdők pusztultak el. Vlk Juraj Lukác, az Erdészetvédelmi Egyesület főnöke figyelmeztetett: az érintett területen valamikor sokféla fafaj keveredett, az ilyen hagyományos erdők pedig jobban ellenálltak volna a szélvésznek, mint a talajban nehezen megkapaszkodó fenyvesek.
A kidőlt fák eltávolítása és a megrongálódott építmények helyreállítása a szlovákiai sajtónyilatkozatok szerint kettő-öt évet vesz majd igénybe, s további húsz évbe kerülhet, amíg az újratelepített erdők valamennyire megnőnek. Vlk Juraj Lukác szerint nem jó, ha az összes most kidőlt fát azonnal eltávolítják, mert ebben az esetben nyáron, hóolvadáskor hatalmas áradások várhatók.
A Magas-Tátrában nemcsak a téli olimpiai játékok majdani megpályázása került most le a napirendről, hanem komoly veszély fenyegeti az idei síszezont is. Bár a hoteltulajdonosok még hiszik, hogy a gyors helyreállítással a szezont valahogyan megmenthetik, félő, hogy a Tátra teljesen megváltozott arca és elvesztett szépsége következtében nem sok turista érkezik
az országba. Károk keletkeztek a hegyvidéki hotelekben, a sífelvonókban és az erdei kis turistaházakban, az úgynevezett chatákban, sőt a vasútvonalakban is. – A vihar az erdei állatállományban is pusztítást végzett. Ráadásul azok az állatok, amelyek a vihart túlélték, alapvető életterüket vesztették el – mondta Miroslav Caniga, a szlovák tudományos akadémia erdőgazdasági intézetének munkatársa.
Miklós László, Szlovákia környezetvédelmi minisztere a pusztulást az elmúlt száz év legnagyobb szlovákiai környezeti katasztrófájának tartja. – Ha arra gondolunk, hogy az elkövetkezendő hetven- száz évben itt nem lesz olyan erdő, mint amilyenbe még az elmúlt héten is naponta jártunk, akkor ez borzalmas – fogalmazott. A miniszter állítja, biztosra vehető, hogy a Tátra klímája megváltozik, de hogy milyen mértékben és módon, azt még senki nem tudhatja.
Mikulás Dzurinda, Szlovákia miniszterelnöke az ország összes állampolgárát felszólította, hogy segítsenek a helyreállításban, s úgy nyilatkozott, sokkolták a helyszínen látottak. Megígérte, hogy a kormány minden támogatást megad a katasztrófa sújtotta térségnek.
Ivan Gasparovic köztársasági elnök, a hadsereg főparancsnoka hétfőn indítványozta a védelmi miniszternek, hogy a hadsereg teljes állományát vessék be a tátrai károk helyreállítására. Juraj Lisko védelmi miniszter szerint a katonák addig segítenek az erdőkben, ameddig csak szükséges lesz. Gasparovic szerint a Tátrában környezeti katasztrófa történt, amely az egész közép-európai térségben érezhető lesz.
Még a hét végén a Tátrába látogatott Simon Zsolt szlovák mezőgazdasági miniszter. – Sírhatnékom volt az elpusztított erdők láttán. Túlzás nélkül állíthatom: a Magas-Tátra kiveszett tájhoz hasonlít, a helyzet drámai. Az a Tátra, amit ismertünk, már nem létezik. Nem kizárt, hogy a megmaradt néhány fát is ki kell vágni – mondta. Közben hétfőn állampolgári kezdeményezés indult az interneten, hogy Simon Zsolt oldja fel az erdőjárási tilalmat. A petíció aláírói szerint nem kezelik őket felnőtt állampolgárként, mert a rendelet alapján olyan erdőkbe sem szabad belépni, ahol a vihar egy gallyat sem tört le. A Tátra politikai kérdéssé vált. Független képviselők állítják: az állami költségvetésben nincs több pénz, de a Tátra megsegítésére azonnali pénzforrást kell találni.
Tomás Vancurka, a Tátrai Nemzeti Park igazgatója a Sme napilapnak nyilatkozva elmondta: jelenleg még csak elképzelni sem tudják, mekkora lehet a kár, mert néhány területet az állandó havazás miatt nem tudtak megközelíteni. Amit eddig láttak, azt nem lehet szavakba önteni, pillanatnyilag csak becslésekbe tud bocsátkozni. Mint mondta, a Tátrai Nemzeti Park faállományának húsz százalékát teljesen kicsavarta a vihar a földből. Tátralomnic, Felsőhági, Ótátrafüred környéke szenvedte meg legjobban a pusztítást.
A leginkább elpusztított területeket keresték fel leggyakrabban az ide látogató turisták. A Tátra fák nélkül nem képvisel olyan értéket, ami miatt a turisták ide jönnének, a Tátrában élő embereknek ez elképzelhetetlen katasztrófa – mondta. Az Európai Bizottság kész segítséget nyújtani Szlovákiának a pénteki viharkár következményeinek enyhítésében – erről Brüsszelben hétfőn Margot Wallström, az EU környezetvédelmi főbiztosa nyilatkozott.
Kedden a Cseh Köztársaságban működő helyi Vöröskereszt össznemzeti adománygyűjtésre kérte az ország lakosságát az elpusztult Magas-Tátra ügyében. Több adománygyűjtő kezdeményezés is indult az országban. Különböző cseh alapítványok együttműködve szlovák partnereikkel sms küldésével gyűjtenek pénzt.
origo.hu
Elúszott a gát – Csillaghegy védtelen maradt: Gyepes Ádám keményen bírálja a fővárosi vezetést
