Eltűnhet az Északi-sarkvidék

A Grönlandon és az Északi-sarkvidék közelében élő négymillió embernek hamarosan el kell gondolkodnia azon, hogy néhány évtized múlva hová költözik eddigi otthonából. Kutatók szerint a térségben addigra teljesen elolvadhat a jég, ugyanakkor jelentősen megemelkedik a tengerek vízszintje.

MN-összeállítás
2004. 11. 11. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lehet választani: alkalmazkodva az új körülményekhez megváltoztatja az életvitelét, vagy délebbre költözik néhány évtized múlva a Grönlandon és az Északi-sark környékén élő négymillió ember, miután a klímaváltozásnak köszönhetően a térséget uraló jég nagy része elolvad. A dolog nem fantazmagória, hanem egy négyéves kutatás tudományos következtetése. A hét elején nyilvánosságra hozott tanulmány szerzői figyelmeztetnek: az északi olvadás hatását a világ más tájain is érezni lehet majd, főleg az alacsonyabban fekvő, part menti vidékeken, ahol a tengerek megemelkedő szintje komoly problémákat okozhat. A háromszáz kutató összefogásával készült mérések azt mutatták, hogy a sarkvidéki területeken a felmelegedés kétszer nagyobb sebességű, mint a Föld többi részén. A folyamat már megkezdődött, a téli átlagos hőmérséklet Alaszka, Nyugat-Kanada és Kelet-Oroszország területén az elmúlt ötven évben 3-4 Celsius-fokkal emelkedett. A számítógépes modellek szerint ez az elkövetkezendő száz évben 4-7 fokra ugrik.
A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy az arktiszi jég gyorsan vékonyodik. Ebből továbbszámolva és a különféle forgatókönyvek legenyhébbikét alapul véve a komputeres modellek azt ígérik, hogy a térség nyári jégtakarójának ötven százaléka eltűnik 2100-ra. Más szimulációk ennél fenyegetőbbek: utóbbiak szerint 2070-re akár a teljes jégsapka elolvadhat. Mindez drámai következményekkel jár, ha ugyanis nem lesz nyári jégtakaró, akkor a jegesmedvék és számos más faj kihalhat. Ennek eredményeként a térség ősidők óta vadászatból élő embereinek is felkopik az álla. Látszólag kedvező, valójában nem az, de az ottani ásványkincsekhez, így a kőolajhoz és a földgázhoz könynyebben, a tenger felől is hozzá lehet majd férni. A hajdan jég borította területeket idővel mezőgazdasági művelés alá lehet vonni, miközben a halászat könnyebbé válik a melegedő tengerek miatt. A grönlandi jégmezők megolvadása a világtengerek szintjének emelkedését vonja maga után. A nagy mennyiségű édes víz az óceánokba jutva áramlatokat változtathat meg, ennek hatására éghajlatváltozás várható. Ha a sarkköri jég és az élelem eltűntével az ott lakók arra kényszerülnek, hogy elköltözzenek őseik földjéről, az egyben kultúrájuk eltűnését is jelenti.
A felmérések eredményeit a szakemberek a napokban mutatják be Izland fővárosában, Reykjavíkban e témában rendezett tudományos szimpóziumon. A tanácskozáson az érintett országok, Dánia, Finnország, Izland, Kanada, Norvégia, Oroszország, Svédország és az Egyesült Államok küldöttei vesznek részt a jégvilág őslakóinak csoportjaival, hogy közösen töprengjenek el a tennivalókról.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.