Bár Gyurcsány Ferenc reggel a Nap-kelte műsorában még elutasítóan nyilatkozott, tegnap a kormányülésen megbízta az igazságügy-minisztert, hogy teremtse meg a határon túli magyarok számára az úgynevezett külhoni magyar útlevél bevezetésének feltételeit. Hiller István kultuszminiszter a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: ez az okmány kizárólag csak a magyarországi belépésre jogosítaná fel a határon túliakat, s az kaphatná, aki magyarnak vallja magát. A kormányfő megbízta a pénzügyminisztert az úgynevezett Szülőföld Alap hátterének megteremtésével. Az állam egymilliárd forintot fizetne be kezdésként, a továbbiakban pedig ugyanannyit, amennyi magán- és intézményi adományozóktól ide befolyik. Az alapítvány kuratóriumának elnöke a miniszterelnök lenne, a testület tagjainak egyik felét a kormány, a másikat pedig a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) jelölné ki. Hiller elmondta: Gyurcsány Ferenc tegnap a gazdasági minisztert is megbízta, hogy a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül különítsen el 20 milliárd forintot a határon túli befektetések, munkahelyteremtések és vállalkozásfejlesztések céljára. A kultuszminiszter, MSZP-elnök szavai szerint mindezekkel egy új nemzetstratégia kidolgozásába kezdett a kormány, amely egyedülálló, más és több, mint a kettős állampolgárság. A programról azonban nem árult el részleteket, mondván, azt majd a hamarosan kezdődő Máért-ülésen jelentik be.
A kabinet tegnap tárgyalt a tárcák által a december 5-i népszavazás következményeiről készült hatástanulmányokról is. Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta: a kabinet 800 ezer áttelepülőt feltételező vizsgálata 537,4 milliárd forintos éves többletköltséget hozott ki a referendum hatásaként. A Gál J.-nek feltett kérdésekből azonban kiderült, a tárcák csak a lehetséges költségeket mérték fel, a kettős állampolgárságból következő többletbevételeket (munkavállalók járadékai, vállalkozók adói) nem számszerűsítették. Az államtitkár így nem tudott érdemben hozzászólni ahhoz a hatástanulmányhoz, amelyet Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke ismertetett. Eszerint a költségek és a bevételek összesítése után 120 milliárdos pluszbevétellel járna a magyar államnak a kettős állampolgárság.
Gál J. Zoltán nem válaszolt lapunknak arra a kérdésére, hogy a kormány miért nyilvánította ki elutasító véleményét a referendummal kapcsolatban még azt megelőzően, hogy a hatástanulmány nyilvánosságra került volna. Mindöszsze annyit árult el, hogy a kormány népszavazást megelőző kampányára 50 millió forintot szánnak, amely magában foglalja a fizetett médiahirdetéseket is.
A kettős állampolgárság jelentős terheket róhat a magyar oktatásra, és a határon túli magyar iskolák kiürülésével, illetve megszűnésével járhat – jelentette ki az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára. Arató Gergely ismertette a tárca számításait, amelyek szerint ha a határon túli magyar iskolákban tanuló több mint 327 ezer diák 40 százaléka jönne Magyarországra tanulni, akkor annak költsége meghaladná a 63 milliárd forintot. Kitért arra is, hogy a felsőoktatásban feltehetőleg nőne az államilag finanszírozott képzésre jelentkezők száma, és ezért csökkennének a bejutási esélyek. Kérdésünkre elmondta: szociológiai pontossággal nem ismeri az erdélyiek helyzetét, de vannak benyomásai a határon túliak életéről. – Szégyen, hogy egy magyar államtitkár a nyilvánosság elé mer állni a szaktárca számításaival, ami a kormányfő utasításának megfelelően riasztóra sikeredett – mondta Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője. Hangsúlyozta, hogy a határon túliak eddig is tudtak hazánkban tanulni, és sajnálatosnak nevezte a kormány „összetartást elvető, felelőtlen magatartását, ami miatt Gyurcsány Ferenc és Hiller István szocialista pártelnök már nem mer határon túli magyarokhoz látogatni”.
– Úgy látszik, hogy a népszavazás ügyében a kormány álláspontja változóban van, már nemcsak a problémát, hanem a lehetőséget is kezdik felismerni, ezért bízunk benne, hogy az MSZP képviselői igennel szavaznak majd a kérdésekben – reagált az elhangzottakra Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője. Mindezek mellett azt kérik a szocialista képviselőktől, hogy fejezzék be a huszonhárommillió román munkavállalóval való riogatáshoz hasonló, negatív kampányukat – tette hozzá a politikus.
Eredményesek lehetnek a referendumok
A Capital Research Piac- és Közvélemény-kutató Intézet felmérései szerint az alacsony szavazási hajlandóság és a vélemények megoszlása miatt az egészségügyi privatizáció elutasításáról szóló népszavazás valószínűleg eredményes lenne, és 75 százaléknyi igen szavazatot kapna. A határon túli magyarok kettős állampolgárságának kérdése viszont eredménytelenül zárulhat az alacsony részvétel és az erősen megosztott közvélemény együttes hatása miatt – állapítja meg a kutatóintézet.
