Forrásbevonás Japánból

Feltehetőleg a magyar államadósság finanszírozása és a japán piacokról való újabb forrásbevonás is szóba került Gyurcsány Ferenc október végi japán tárgyalásai során – értesült a Magyar Nemzet. Információink szerint a megbeszéléseken felmerült, hogy a folyamatosan növekvő államadósság finanszírozására a kormány – az idei 500 millió eurónak megfelelő japán finanszírozás után – jövőre is jelentős értékű japán jenkötvény kibocsátására készül.
Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium (PM) sajtófőnöke a jövő évi japán forrásbevonásokra vonatkozó kérdésünkre mindössze annyit válaszolt, hogy még nem született döntés arról, milyen összegű kötvényeket bocsátanak ki jövőre a külföldi piacokon. Pichler értesülésünket mindössze úgy kommenálta, hogy Gyurcsány Ferenc és a vele utazó magyar küldöttség valóban találkozott japán befektetőkkel, ám a miniszterelnök megbeszélései során nem tárgyalt újabb japán forrásbevonásról.
Hazánk egyre növekvő államadósságának idei finanszírozási tervében összesen hárommilliárd euró külföldről történő forrásbevonás szerepel, amely egymilliárd euróval több, mint a tavalyi finanszírozási igény. A hárommilliárdos összegből az Államadósság Kezelő Központ januárban már kibocsátott egy egymilliárd euró értékű kötvényt, majd ezt követően történt meg az 500 millió eurónak megfelelő angol fontkötvény és a hasonló értékű japán szamurájkötvény jegyzése. A legújabb, egymilliárd eurós forrásbevonás népszerűsítését október közepén kezdte meg a pénzügyi tárca.
Mint ismeretes, a kormányváltás óta 35 százalékkal nőtt hazánk államadóssága, ezzel együtt pedig folyamatosan növekedtek az adósság törlesztési terhei. Az idei év első kilenc hónapjában csupán adósságszolgálatra 681 milliárd forintot kellett költenünk, míg az éves kamatfizetési kötelezettség a pénzügyi tárca előrejelzése szerint eléri a 900 milliárd forintot. Az államadósság helyzete a bruttó hazai össztermék arányát illetően is kedvezőtlenül változott az előző két esztendőben: miközben az Orbán-kormánynak négy év alatt sikerült a GDP-arányos államadósságot 62 százalékról 53,4 százalékra csökkentenie, addig 2002 második felében megváltozott ez a kedvező tendencia, és mára az államadósság mértéke újra megközelíti az 59,6 százalékot. A kormányváltás óta előnytelenül alakult a külföldiek által birtokolt forintállampapír-állomány is, hiszen ennek mértéke 2002 vége óta folyamatosan nő, miközben az átlagos hitelezési futamidő egyre rövidebbé válik.
Noha Draskovics Tibor pénzügyminiszter az adótörvények hétfői elfogadása alkalmából tartott sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy hazánk az idén májusban benyújtott felzárkózási programját a kormány betartja, máris jelentős különbségek mutatkoznak a program államadósságot érintő előrejelzései és a PM jelenlegi célkitűzései között: míg az Európai Unió által is elfogadott felzárkózási menetrend az idei évre 59,4 és a jövő évre vonatkozóan 57,9 százalékos GDP-arányos államadóssággal számol, addig a legfrissebb hivatalos pénzügyminisztériumi célkitűzések már mindkét mutatóra vonatkozóan magasabb eladósodást jeleznek előre.