Sikeresen átesett a tizenhatodik, utolsó ellenőrző teszten is a Szaturnusz körül keringő Cassini űrszondához kapcsolt Huygens leszállóegység, amely karácsonykor leválik hordozójáról, és megkísérli a leereszkedést a gyűrűs bolygó legnagyobb holdjának, a Titánnak a felszínére – olvasható az európai űrkutatási ügynökség, az ESA internetes oldalán. A Cassini-Huygens misszió nemzetközi együttműködés eredménye. A szonda és a fedélzetén lévő tudományos berendezések létrehozásában az amerikai, az európai és az olasz űrkutatási ügynökség, valamint tizenhét ország vett részt, de világszerte több mint 250 tudós tanulmányozhatja majd a Földre továbbított adatokat.
A Cassini hétévi utazás után idén júliusban állt a Szaturnusz körüli pályára, s néhány héttel ezelőtt sikerült megközelítenie annak óriásholdját, a Titánt is, a Naprendszer egyetlen atmoszférával rendelkező holdját. A mindössze 1200 kilométer távolságból készített első felvételek mégsem voltak élesek, a Titánt körülvevő sűrű, metánból és nitrogénből álló gázburok miatt.
A Huygens azután, hogy leválik a szondáról, január közepén hatolhat be a Titán légkörébe, s remélhetőleg újabb adatokat küld majd az általa felfedezett rejtélyes világról. Landolásáig két és fél óra telik el, de csak fél órája lesz arra, hogy mérési adatait és az általa felvett képeket továbbítsa. Az átjátszó állomásként funkcionáló Cassini ugyanis ezalatt is tovább rója pályáját, s fél óra alatt annyira eltávolodik majd a Huygenstől, hogy már nem tudja venni annak jeleit. Kérdés, mi történik a Huygensszel? Az óriásholdon mínusz 179 Celsius-fokos hőmérséklet fogadja, s egyelőre nem sokat lehet tudni arról, milyen felszínen landol. A korábbi feltevések szerint a Titánt a nagy hidegben cseppfolyóssá vált gázok óceánja borítja, a Cassini homályos felvételei azonban nem látszanak igazolni ezt a verziót. A színképelemzés alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a felszínt egyenletesen fedi be valamilyen egynemű anyag, de ennek természetéről még semmit sem sikerült kideríteni. A látható felszín alatt óriási, sötét foltok és kisebb, éles kontúrokkal rendelkező, világos képződmények húzódnak. Előbbiekről azt tartják, hogy azok jeges földterületek, utóbbiak pedig talán a feltételezett metántengerek, amelyeket azonban eltakar a felszínen szétterülő, ismeretlen összetételű anyag.
A szonda négy évre tervezett küldetése alatt többször is kapcsolatba kerülhet a Huygensszel, s a Szaturnusz harmincegy holdja közül összesen hétről próbál majd adatokat továbbítani a Földre.

Elúszott a gát – Csillaghegy védtelen maradt: Gyepes Ádám keményen bírálja a fővárosi vezetést