Teljes mértékben tükrözi az afrikai kontinens tarthatatlan politikai és biztonsági állapotát az a konfliktus, amely a hét végén újult ki ismét az egykori francia gyarmaton, Elefántcsontparton. Bár a 17 milliós ország a gazdaságilag szerencsésebb helyzetűek közé tartozik, ez a tény sem vette elejét a másfél éve tartó tűzszünet felrúgásának. Noha a képlékeny béke kettéosztotta az országot – északon a felkelők, délen Laurent Gbagbo elnök, közöttük a francia és az ENSZ-békefenntartók –, ez eddig lehetetlenné tette a harc folytatását. A fegyveres konfliktus 2000-ben azért robbant ki, mert a különböző etnikumhoz tartozó keresztény, illetve muzulmán lakosságot képviselő mozgalmak és fegyveres csoportok nem ismerték el ellenfeleik eredményeit a demokratikus választásokon.
A legutóbbi összecsapások a múlt hét közepén kezdődtek, amikor a kormánycsapatok felújították támadásaikat a felkelők ellen. A műveletekben főszerepet kaptak az Fehéroroszországból beszerzett Szu–25-ös csatarepülőgépek, amelyek szombaton a francia erők állásait is eltalálták, kilenc katona halálát okozva. Jacques Chirac válaszul utasítást adott a teljes elefántcsontparti légierő elpusztítására, amit a különleges erők katonái néhány órán belül teljesítettek. Gbagbo elnök hívei ekkor megkísérelték tömegesen lerohanni a francia érdekeltségeket, ám a békefenntartók katonai fölénye láttán visszavonulót fújtak. Tegnap francia páncélosok vették körbe az államfő rezidenciáját, aki attól tarthat, hogy Párizs esetleg eltávolítja tisztségéből.

Nyom nélkül tűnt el száz éve a magyar kislány, most újra keresik a rokonai