Kettős állampolgárság: kampány és riogatás

Magyarország 2004. december 5-én népszavazást tart a határokon túl élő magyaroknak adandó állampolgárság bevezetéséről. A kampányban a Budapest Analyses elemzőközpont felmérései szerint várhatóan éles reflektorfénybe kerülnek az eltérő nézetek hazánk és a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek viszonyáról.

Szerbia miniszterelnöke jelezte 2003 nyarán Medgyessy Péter akkori magyar miniszterelnöknek, hogy országának nincs kifogása a Vajdaságban (Szerbia és Montenegró északi tartományában) élő csaknem 300 ezer magyar kettős állampolgársága ellen. A magyar kormány, különösen a Kovács László akkori külügyminiszter vezette magyar diplomácia határozottan elzárkózott attól a lehetőségtől, hogy megteremtse a vajdasági magyarok magyar állampolgárságának politikai és jogi feltételeit. Erre válaszként a jobbközép ellenzékhez tartozó civil szervezetek támogatásával a Magyarok Világszövetsége aláírásgyűjtést indított népszavazás kiírásáért a Magyarország határain kívül élő magyarok magyar állampolgársága ügyében. Az aláírásgyűjtés egybeesett az európai parlamenti választási kampánnyal – amit a jobbközép ellenzék megnyert –, s így többek között a kormánnyal szembeni tiltakozásként összegyűlt a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer érvényes aláírás. A köztársasági elnök 2004. december 5-re, a kommunista utódpártként nyilvántartott Munkáspárt által kezdeményezett, a magyarországi kórházak privatizációjának leállítására irányuló népszavazással együtt tűzte ki a magyar állampolgárságra irányuló népszavazást. Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnök a parlamentben felszólalva megindította pártja kampányát, és nem szavazatra hívja fel híveit. A miniszterelnök beszéde nem is annyira a tagadás tényével, sokkal inkább érvelésével keltett megdöbbenést, elsősorban a határon túli magyarság köreiben. A Magyar Szocialista Párt fő kampányüzenete az, hogy a határon túli magyarok esetleges magyar állampolgársága tönkretenné a hazai szociális ellátórendszert, a nyugdíjrendszert, valamint az egészségügyet, mintegy 100 milliárd forint többletterhet róva ezekre az intézményekre. A szociális populizmus könnyen tetten érhető ebben a retorikában, mert a kettős állampolgárság tartalma egyáltalán nem meghatározott, vagyis a 100 milliárd forinttal való riogatás nyilvánvalóan kampányfogás. (A Magyar Szocialista Párt ezt a fegyvert 2001 telén sikerrel vetette be az akkor kormányzó Fidesz ellen, amikor a státustörvény kapcsán 23 millió román munkavállaló beözönlésével riogatta a magyar lakosságot.) Ráadásul Orbán Viktor, a Fidesz elnöke jelezte, hogy szerinte a kettős állampolgárság leginkább a magyar útlevél megszerzésének lehetőségét jelentené, vagyis nem járna szociális többletköltségekkel. Gyurcsány Ferenc kormányának eljárása ellen kifogást emelt az összes határon túli magyar párt. A Fidesz is nehéz helyzetben van. A sikeres népszavazáshoz a magyar választópolgárok 25 százalékának egybehangzó szavazata kell, ami kétmillió választópolgár szavazatát jelenti. Jelenleg azonban Magyarországon a politikai kiábrándultság nagy, választásról választásra csökken a részvétel.
A december 5-i népszavazás kapcsán éles kampány várható. A kormány és az ellenzék következtetése és álláspontja élesen ütközik egymással. A népszavazás komoly politikai próbatétel lesz, súlyos belpolitikai következményekkel. Előre jelezhető, hogy a posztkommunista baloldali hatalom és a jobbközép ellenzék között tovább mélyül majd a politikai szakadék, amely hosszú távon meggátolja majd a nemzetpolitikai – sőt, külpolitikai – konszenzust.