Az Európai Unió nem fogadhatja el az ukrán elnökválasztás eredményét – közölte tegnap Hágában Jan Peter Balkenende holland kormányfő, míg az EU–Oroszország csúcs másik résztvevője, Vlagyimir Putyin orosz elnök azt hangoztatta, hogy a választás eredménye világos. A holland miniszterelnök, az orosz elnök és José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke elsősorban az utóbbi időben akadozó kétoldalú EU–orosz együttműködésről tárgyalt, de tekintettel a feszült ukrajnai helyzetre, megbeszéléseiken előkelő helyet foglalt el az ukrán választások utóélete is. Mint a csúcs utáni nyilatkozataikból kiderült, a két fél gyakorlatilag csak abban ért egyet, hogy békés megoldást kell találni a kialakult válságra. A találkozón az EU részéről megerősítették, hogy elengedhetetlennek tartják az eredmények felülvizsgálatát, míg az orosz államfő úgy vélekedett, hogy az eredmény világos, a keletkezett problémákat pedig az alkotmánnyal összhangban kell rendezni, tehát a felmerülő panaszokat bíróságra kell vinni.
A hágai közös nyilatkozat megerősíti, hogy mindkét oldalról nagy fontosságot tulajdonítanak úgynevezett stratégiai partnerségüknek. Üdvözölték, hogy az EU–orosz együttműködésnek keretet adó megállapodást kiterjesztették a tíz új EU-tagállamra is. Putyin méltatta, hogy a EU-ban sikerült lebonyolítani az intézményes váltást, és hivatalba tudott lépni a Barroso-bizottság. A csúcstalálkozón ugyanakkor az Európai Unió és Oroszország nem véglegesítette a partnerségről szóló megállapodást. A résztvevők azonban közölték, hogy ez 2005 májusára bizonyára megtörténik.
Mint a holland lapok már a találkozót beharangozó kommentárjaikban sejtették, Ukrajna árnyéka rávetült a hágai csúcsra, ám az a prognózis is megállta a helyét, hogy Európa és Oroszország szövetsége fontosabb, mint Ukrajna. Mint az elemzők az Európai Unió reagálásai kapcsán nyíltan felvetették, az unión belüli elvi nézetkülönbségek nem engednek meg többet az EU részéről, mint hogy Kijev vizsgálja felül és tegye világossá a választások eredményeit.
Engedmény Irak ügyében. Moszkva elengedi a vele szemben felhalmozott iraki adósság 90 százalékát, túllépve a Párizsi Klub ajánlásán, jelentette be Hágában Vlagyimir Putyin. A hitelezőket tömörítő klub 80 százalékos adósságleírást javasolt az érintett államoknak. Irak – még Szaddám Huszein elnöksége idejéből – mintegy nyolcmilliárd dollárral tartozott a Szovjetuniónak, illetve Oroszországnak. Mint a szakértők megjegyzik, az iraki hadsereg felszerelésére tett, értelemszerűen a kiképzést is magában foglaló közelmúltbeli felajánlkozás után ez újabb lépés afelé, hogy némi kompromisszumért cserébe Moszkva is részesedjen az iraki javakból. (MN)
