Kilencvenmilliárd forintról 68 milliárd forintra csökken jövőre a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium költségvetése az állami büdzsé tervezete szerint. A tárcának ráadásul le kell építenie a minisztériumban, a hatóságoknál és a háttérintézményekben dolgozók 13,2 százalékát. Környezetvédők és ellenzéki politikusok szerint még soha nem volt ilyen siralmas az ágazat pénzügyi helyzete.
Medgyesy Balázs, a Fidesz zöldtagozatának elnöke lapunk kérdésére úgy fogalmazott: a környezetvédelem minden komponensében hatalmas a visszalépés a korábbi évekhez képest. Szerinte alapvető biztonsági garanciák hiányoznak már most az ágazatban, a jövő évi tervezetben azonban sem a megelőzés, sem az esetleges kárelhárítás nem látszik biztosítottnak. Példaként azt említette: amikor a környezetvédelmi felügyelők kivonulnak egy-egy káresethez, abból a környéken élők semmit nem érzékelnek, nem látszott például a hatóság jelenléte a dorogi veszélyeshulladék-égetőnél sem, így természetes volt a nyugtalanság a lakosság részéről. Medgyesy Balázs úgy véli: a tervezett létszámleépítés azt is eredményezheti, hogy már nem is lesz munkatárs, aki kivonuljon egy-egy ilyen esethez.
A létszámcsökkentésekkel kapcsolatban a politikus arra hívta fel a figyelmet: van olyan környezetvédelmi felügyelőség, ahol már most többezres az ügyhátralék a létszámhiány miatt, ennek ledolgozására a jelenlegi kollégákkal sincsen esély, a leépítések után pedig csak romlik majd a helyzet. Mint mondta, a helyzetet súlyosbítani fogja, hogy a legújabb tervek szerint a környezetvédelmi hatóságok kapják meg a természetvédelmi felügyelőségek munkáját is, amire sem létszámban, sem szakmailag nincsenek felkészülve.
A politikus rámutatott arra is: az EU-csatlakozással gyakorlatilag már most megszűnt az a lehetőség, hogy a határon kiszűrjék az olasz orvvadászokat, így ez a feladat a természetvédelmi őrökre hárul. Mivel azonban a létszámleépítés feltehetőleg őket is érinti, szinte bizonyos, hogy képtelenek lesznek erre is odafigyelni. A nemzeti parkok dolgát megnehezíti majd az is, hogy az átszervezéssel kikerül a kezükből a hatósági jogkör, így nem lesz eszközük a saját területük védelmére – tette hozzá. A kevesebb munkatársnak tehát több feladata lesz: mindenkinek foglalkoznia kell a megfigyeléssel, a tervezéssel és az ellenőrzéssel is. A természetvédelmi őrök ráadásul a dologi kiadások csökkenése miatt a saját területüket csak nehezen tudják bejárni: mivel benzinre nem jut pénz, gyalog vagy kerékpárral kell ellenőrizniük a gyakran több száz kilométeres territóriumukat.
A konkrét számokkal kapcsolatban Medgyesy Balázs kijelentette: a nemzeti parkok fejlesztési forrásait elvonja a költségvetés, és megszűnik a fejlesztési keret a környezetvédelmi tárcánál is. Mint mondta, csak a már elindított programok előirányzatai maradnak meg.
Az árvízvédelmi feladatokra ugyancsak nulla forintot tervez a kormány, a Vásárhelyi-tervre beígért 16 milliárd forint helyett pedig csak nyolcmilliárdot állítottak be a költségvetésbe – jelentette ki a politikus. A környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat megszüntetésével, illetve átalakításával pedig lényegében kizárják a magánszemélyeket a pályázatokból.
A környezetvédelmi tárca sajtóosztályán lapunk kérdésére azt közölték: nem lesz kevesebb a pénz, mint eddig volt, csupán máshol jelenik meg a költségvetésben. A minisztérium szerint jövőre kilencvenmilliárd forintnyi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi fejlesztés valósulhat meg az EU és az állam segítségével. A tárca számításai szerint tehát míg az idén minden egyes magyar állampolgárra 991 zöldforint jut havonta a költségvetésből, jövőre ugyanez a szám várhatóan 1217 forintra nő.
A minisztérium úgy véli: a folyamatban lévő és a tervezett hulladékgazdálkodási beruházások soha nem látott ütemű fejlesztést jelentenek a települési környezetvédelemben. A következő két évben kilenc térségben indulhat meg az uniós szabályoknak megfelelő hulladékkezelés. A minisztérium arról is tájékoztatott: az EU segítségével 76 milliárd forintnyi szennyvízberuházás megvalósítása kezdődött meg. A tárca képviselője szerint emellett gyökeres változás várható a természetvédelmi beruházások területén is, ahol a tervek szerint a költségvetés és az európai uniós pénzek felhasználásával kétmilliárd forintnyi fejlesztés valósul meg jövőre: befejeződik például a Baradla-barlang 900 millió forintos rekonstrukciója, valamint az Őrségi és a Hortobágyi Nemzeti Park látogatóközpontjainak megépítése.
Radikalizálódhat a mozgalom. Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke a parlament környezetvédelmi bizottságának tagjaival folytatott tanácskozáson bírálta a kormányzatot, mert a környezetvédelem állami intézményeinél tudomása szerint 13 százalékos létszámleépítést tervez, miközben az európai uniós tagságból adódóan jelentősen bővülnek a feladatkörök. Hamar József, a szolnoki székhelyű Tisza Klub elnöke szerint a várható helyzet miatt a zöldmozgalmak tevékenysége a jövőben „radikalizálódni” fog.
