Soha nem volt példa a Máért ötéves történetében olyan mély ellentétre a szomszédos országokban élő magyar közösségek szervezetei és a budapesti kormány között, mint a tegnapi tanácskozáson. A kabinet a csak Magyarországra való belépésre feljogosító, úgynevezett külhoni útlevél megteremtésének ígéretével igyekezett elejét venni a határon túli szervezetek bírálatainak, ez az igyekezet azonban teljes kudarcot vallott. A magyar kisebbségi vezetők nemzetközi jogi szempontból megvalósíthatatlannak, tartalmát illetően pedig nehezen értelmezhetőnek tartották a kormányzati javaslatot. Hiller István szocialista pártelnök bejelentette, szakértői egyeztetés kezdődhet jövő héttől a kettős állampolgárság tartalmi kérdéseiről.
A határon túli magyar vezetők szerint a Magyarországgal szomszédos országok szinte mindegyikében a lehető legszélesebb konszenzus közepette teremtették meg a letelepedés nélküli állampolgárság jogi szabályozását. A találkozón a Máért tagszervezeteinek többsége Bugár Béla kezdeményezésére a kettős állampolgárságot támogató nyilatkozatot fogadott el, ám ezt az MSZP és az SZDSZ nem írta alá. Ez volt az első olyan Máért-ülés, amelyen nem született hivatalos zárónyilatkozat. A fideszes Németh Zsolt elmondta, a kormánypártok nem vették figyelembe azt az elvet, hogy a határon túliakról csak az ő egyetértésükkel lehet dönteni.
*
Az érezhetően feszült hangulatú Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tanácskozásán a határon túli szervezetek határozottan kiálltak a kettős állampolgárság támogatása mellett, s arra kérték a kormányt és a miniszterelnököt, hogy változtassa meg álláspontját, és álljon át az igen oldalára a december 5-i népszavazáson.
A szomszédos országokban élő magyarok szervezetei által képviselt egységes álláspontot erősítette Mádl Ferenc megnyitó beszéde is, amelyben a köztársasági elnök az igen mellett érvelt. Mint mondta, nincs jogi akadálya annak, hogy a határon túli magyarok megkapják a magyar állampolgárságot. Úgy vélte, a kettős állampolgárság megadását a külhoni magyar közösségek történelmi igazságtételnek tekintik. „Felszólítom a magyarokat, hogy szavazatukkal vállaljanak közösséget a határon túli magyarokkal” – fogalmazott az államfő.
Gyurcsány Ferenc felszólalásában elsősorban a kisebbségben élő magyarok szülőföldön való megmaradásának fontosságát emelte ki. A miniszterelnök szerint a magyarság ma már nem éri el a tizenötmilliós lélekszámot. „Lassan már örülhetünk, ha tizenhárommillió magyar népesíti be a Kárpát-medence térségét” – mondta. A kormányfő a Máért-tanácskozáson is elismételte a néhány nappal ezelőtt bejelentett programot, amely szerinte egyensúlyt próbál találni a szabad mozgás, a határok lebontásának indokolható és szükséges igénye, illetve a határon túli és határon belüli területek egységes regionális gazdasági, társadalmi, kulturális fejlesztése között.
Gyurcsány a program legfontosabb elemei között említette a külhoni útlevél megadását. Az úgynevezett szülőföldalappal kapcsolatban elmondta: azt szolgálja, hogy több forrás és lehetőség legyen a határon túli területek gazdaságának, társadalompolitikájának fejlesztésére. Hozzátette, a program célként fogalmazta meg az átfogó Kárpát-medencei gazdaságfejlesztést. A kettős állampolgárság könnyített megadásáról kiírt decemberi népszavazással kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben „az ész, az értelem és a lelkiismeret nagy csapdáját látja”. A miniszterelnök ugyanakkor beszédében nem foglalt egyértelműen állást a népszavazáson megfogalmazott kérdésre adandó választ illetően. Orbán Viktor a délutáni órákban jelentette be a Fidesz javaslatát, miszerint egy törvény megalkotására van szükség még a népszavazás előtt, amelynek az lenne a hivatása, hogy tisztázza, milyen tartalma lesz a kettős állampolgárságnak. A volt miniszterelnök – aki a tanácskozás helyszínén még a délelőtti órákban tartott sajtótájékoztatót – hangsúlyozta, semmilyen nemzetközi akadálya nincs egy olyan útlevél megadásának, amely az egész Európai Unió területére szabad belépést ad. Emlékeztetett rá, hogy a kettős állampolgárság kérdését megoldották Romániában, Szlovákiában, és erre törekednek Szerbiában is. A Fidesz elnöke fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a határon túli magyarok ügye nem egy probléma, hanem soha vissza nem térő gazdasági lehetőség. Tizennégymillió magyar útlevél lehetne a Kárpát-medencében, ezáltal kitágulnának a gazdasági határok, megnőne a piac, szaporodnának a magyar–magyar vegyes vállalatok, Budapest regionális központtá válhatna – mondta Orbán Viktor. Újságírói kérdésre válaszolva a volt kormányfő bejelentette: a népszavazást megelőző kampány részeként november 27-én országos nagygyűlést tart a Fidesz.
Az MDF külön javaslatot fogalmazott meg. A dokumentum szerint egy elkülönített kommunikációs alap létrehozására lenne szükség a kettős állampolgárságról szóló népszavazás lehetséges következményeinek bemutatására. A párt javasolja a magyar állampolgárság kedvezményes honosítással való megszerzésének lehetővé tételét, illetve a külhoni állampolgárságról szóló törvény megalkotását.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke a Máért ülésének helyt adó Béla király úti kormányrezidencia bejáratánál fejtette ki véleményét újságíróknak. Nehezményezte, hogy az MVSZ nem kapott meghívást a tanácskozásra, s bemutatott egy hatástanulmányt, amely szerint a kettős állampolgárság bevezetése és a határon túli magyarok esetleges áttelepülése nem kiadásokat, hanem többletbevételt jelentene a magyar költségvetésnek.
Nemzeti kerekasztal-tárgyalásokat tartana szükségesnek a kettős állampolgárság ügyével összefüggő népszavazás előtt Medgyessy Péter volt miniszterelnök. A politikus az Info Rádióban azt mondta: nem elég egy négypárti tárgyalást tető alá hozni; a határon túli magyarokat is be kell vonni az egyeztetésekbe, hiszen az ő sorsukat érinti a december 5-i referendum. Medgyessy Péter mindkét politikai oldalt felelőtlennek nevezte a kérdésben. A többi között kifogásolta, nincs tisztázva, hogy ki mit ért a kettős állampolgárság intézményén.
Ha a kettős állampolgárságról szóló népszavazás eredményeként a határon túli magyarság megkapná a magyar állampolgársággal járó jogokat, és tömegesen áttelepülnének, az – a Pénzügyminisztérium (PM) számításai szerint – várhatóan több száz milliárd forintos többletköltséget jelentene a magyarországi államháztartásnak.
A PM számításai szerint, ha a kettős állampolgárság megadása révén a határon túl élő magyarok közül félmillióan átköltöznének Magyarországra, az évi 335,9 milliárd forint többletkiadást eredményezne az államháztartásban. Amennyiben az áttelepülők száma 800 ezer lenne, akkor ez az összeg 537,4 milliárd tenne ki. A politikai államtitkár hangsúlyozta, hogy az ebből fakadó többletkiadást természetesen az államháztartási bevételek növelésével, vagyis többletadókkal lehetne csak fedezni.
Katona elismerte, hogy többletbevételeket is hozna az ide áttelepülők munkába állása, ezt azonban a PM csak néhány tízmilliárd forintra teszi a prognózis szerint. A PM számításai alapján 800 ezer áttelepülő esetén, ha azok mintegy 30 százaléka nyugdíjas lenne, akkor az államháztartás többletkiadása évi 88 milliárd forintra rúgna.
Schmitt Pál: Alkotmányos kötelezettség az igen szavazat. Fontos, hogy ne üzleti, hanem nemzeti ügyként kezeljük a kettős állampolgárság kérdését, amelynek megadása minden magyar állampolgár erkölcsi kötelessége – hangsúlyozta Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke, EP-képviselő, hozzátéve: a kettős állampolgárság jelképes és szó szerinti értelemben egyaránt útlevelet biztosít Európába a határon túli magyaroknak. Mint mondta, a magyar útlevélre azért van szükségük a határon túli magyaroknak, hogy szülőföldjükön biztonságban élhessenek, és ott is érezhessék, az anyaországhoz tartoznak. Kitért arra, megnyugvással tölti el, hogy a Máért valamennyi résztvevője támogatta a december 5-i népszavazáson a kettős állampolgárságra adandó „igen” választ. A politikus alkotmányos kötelezettségnek nevezte a kettős állampolgárság megadását, hiszen az alaptörvény rögzíti, „a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását”. Utalt arra is, hogy Ukrajna kivételével valamennyi szomszédos országban megadják a lehetőséget a külföldön élő nemzettársaiknak a kettős állampolgárság megszerzésére, emellett az EU-ban is szinte minden ország kezeli ezt a kérdést. Jelezte, nem számítanak arra, hogy az állampolgárság, illetve az útlevél megadásával tömegesen áramolnának Magyarországra a határon túl élő magyarok. Emlékeztetett, hogy bár a román állampolgároknak 15 éve módjukban áll Magyarországon munkát keresni, letelepedni, ez idő alatt csak 100 ezren éltek ezzel a lehetőséggel. Az alelnök tegnap bemutatta a december 5-i népszavazásra készített, a kettős állampolgárság ügyében az „igen” szavazatra buzdító Fidesz-szórólapot, amelyet 3,5 millió példányban juttatnak el a magyar háztartásokba. (T. G.)
Az áttelepült kormányszóvivő felelőtlennek tartja a kérdést. A jelenlegi Romániában mások a lehetőségek, mint 1991-ben voltak – mondta el lapunk kérdésére László Boglár kormányszóvivő, aki Nagyváradon született, de 1991 óta magyar állampolgár. A szóvivő szerint a kabinet nem veszélyként beszél a határon túli magyarok áttelepüléséről. A kettős állampolgárságról szóló népszavazással kapcsolatban feltett kérdéseinkre elmondta: reméli, hogy nem arra vagyunk kíváncsiak, ő miként szavaz majd december ötödikén. Hozzátette: nem felejt el bizonyos dolgokat, mint például azt, amikor nem sokkal áttelepülése után a Magyar Televízióban dolgozó egyik, magát jobboldalinak valló kolléganője megkérdezte tőle, hogy mit keres itt, van már elég éhes száj. A szóvivő családjával kapcsolatban elmondta: édesapját Romániában 12 éves börtönbüntetésre ítélték (amelyből kilenc évet le is töltött), pusztán azért, mert a II. világháborúban a magyar oldalon, a Magyar Királyi Honvédség kötelékében harcolt. – Még 1989-ben is megtörtént, hogy arra mentem haza, hogy édesanyám a Securitate által szétvagdalt ágy tetején ül. Édesapám még 70 évesen is feketelistán volt – mondta. Nagyon remélem, hogy sok erdélyi magyarnak ezt nem kellett megélnie – tette hozzá. László Boglár nem nevezné veszélynek a határon túli magyarok áttelepülését, és nem gondolja azt sem, hogy ezt veszélyként kívánja beállítani a kormány a népszavazás előtt. A lehetőség kétségkívül felmerül, mint ahogy szerinte a magyarországiak is boldogan települtek volna át Ausztriába, ha erre alkalmuk lett volna – fejtette ki. Az vesse rájuk az első követ, aki jobb életkörülmények érdekében maga nem így cselekedne – tette hozzá. A szóvivő szerint ugyanakkor azt is látni kell, hogy jelenleg már nem azok a perspektívák állnak Románia előtt, mint 1991-ben. Mindazonáltal a december 5-i népszavazás kettős állampolgárságra vonatkozó felvetését tévesen értelmezett, és felelőtlenül feltett kérdésnek tartja.
