Megsértették a törvényt

Eltérő módon értékelik a jövő évi agrárköltségvetést az FVM vezetői és az ellenzék. Utóbbiak szerint értelemszerűen jóval több pénzre volna szükség, s ha lehet, azonnal. Közben nem kizárt az sem, hogy a kormány törvénysértést követett el akkor, amikor az agrárjelentés előtt nyújtotta be a következő évi költségvetési javaslatot. Az érvényben lévő rendelkezések szerint ugyanis ennek fordított sorrendben kellett volna megtörténnie.

2004. 11. 11. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Törvénysértést követett el a kormány, mivel az agrárgazdaság helyzetéről szóló jelentésről nem a következő évi központi költségvetési javaslat benyújtása előtt határozott, ahogy az az 1997. évi CXIV., az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény 2. §-ában benne foglaltatik, hanem utána. Ezért a 2003. évi esztendő gazdálkodási tapasztalatai anyagi vonatkozásban nem jelenhetnek meg a jövő évi költségvetésben, ami – ismerve annak tartalmát – rendkívül hátrányos a termelőkre és az ágazatra nézve, tájékoztatta lapunkat Lengyel Zoltán, a Fidesz mezőgazdasági kabinetjének vezetője. A képviselő emlékeztetett rá, hogy a 2005-re vonatkozó költségvetési javaslatot hetekkel ezelőtt benyújtotta a kormány, s most már a módosító javaslatokról tárgyalnak a különböző bizottságok, míg a 2003-as agrárjelentést csak a héten vitatta meg a parlament.
A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban a képviselő úgy nyilatkozott, hogy azt szemlélve – és a jelenlegi állapotokat ismerve – látható, hogy tarthatatlanná vált a mezőgazdaságból élők helyzete. A 2005-ös agrárköltségvetés teljességében alulfinanszírozott a közel 80 milliárdos determinációnak, illetve a Draskovics-csomag 10 milliárdos zárolásának köszönhetően. Ezért azt indítványozták, mondta Lengyel Zoltán, hogy 50 milliárd forint friss pénz juthasson a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) költségvetésébe, hogy biztosítva legyen a nemzeti támogatások fenntarthatósága, ugyanis még a koppenhágai megállapodásban engedélyezett támogatásokra sem rendelkezik a minisztérium elegendő forrással. Szeretnénk elérni azt is, hogy a jövő évi költségvetésben szerepeljen a 2005. évi nemzeti kiegészítő támogatás teljes összege, mert ennek a 30 százaléknak együtt kell mozognia az idei uniós 30 százalékkal. S még szerencsésebb lenne, ha a minisztérium tanulna a szlovákiai példából, s az év elején folyósítaná a hazai 30 százalékot – tette hozzá a képviselő.
Egy tegnapi debreceni szakmai fórumon Benedek Fülöp, az FVM közigazgatási államtitkára is beszélt a jövő évi agrárköltségvetésről, ahol elmondta: jövőre az agrárbüdzsé 327,8 milliárd forint lesz, ami a kormányzat szándékai szerint ötven százalékban hazai, ötven százalékban európai forrásokból áll össze. Az agrár környezetgazdálkodási támogatások kikerülnek a hazai költségvetésből, ám forrásuk évi 2,4 milliárdról húszmilliárdra emelkedik, ha jól pályáznak a gazdák. Ez a tárca szándékai szerint nem jelenti azt, hogy a folyamatban lévő szerződések teljesítése szünetelne, ám a jövő évi források megszerzéséhez kell pályázni az EU-hoz. Benedek Fülöp kérdésünkre úgy nyilatkozott: 2005-ben visszakapják a sertés- és baromfitartók a nemrégiben megvont állatjóléti támogatást. Különösen a baromfitartók számíthatnak a tárca figyelmére, mert a sertéssel szemben a baromfi ára nem emelkedett, hanem csökkent, így az ágazat különösen nehéz helyzetben van. Benedek szerint ennek ellenére nem jogos, hogy az olyan tönkrement feldolgozók beszállítói, mint a Hajdú-Bét, az államtól várnak segítséget bennragadt követeléseik kielégítéséhez. Az államtitkár úgy véli: a hajdú-bétes termelőket a felvásárló becsapta, pénzüket elsikkasztotta, ám erről maguk is tehetnek, s máskor jobb szerződéseket kell kötniük.
Az államtitkár szólt az idei rekord-gabonatermésről is, amellyel kapcsolatban elmondta, hogy a tárolókapacitási gondok várhatóan két-három hét múlva tetőznek, addigra ugyanis a most még lábon álló mintegy negyvenszázaléknyi termés betakarításával is végeznek. Bár intervencióra eddig csak 1,4 millió tonna gabonát ajánlottak fel a termelők, a felajánlott tárolóhelyek kapacitása pedig 3,3 millió tonna, mégis tartanak attól, hogy nem lesz hová tenni a terményt. A felajánlott magtárak egy része ugyanis alkalmatlan a feladatra, más részükben pedig jelenleg is gabona van, így kérdés, lesz-e helye az újnak. A gondok megoldására Németország 400 000 tonna, Románia pedig 300 000 tonna kapacitást kínált fel Magyarországnak. Utóbbi igénybevételére azonban csekély az esély, mert Románia nem EU-tag, így az intervenciós tárolásról külön államközi megállapodást kellene kötni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.