Beigazolódnak azok a szakértői vélemények, melyek szerint a tavalyi lakáshitelezési rendszert szűkítő kormányzati intézkedések jelentős visszaesést eredményeznek az idei hitelfelvételi keresletben. Drasztikus csökkenés tapasztalható mind a használt, mind az új lakásokra felvett államilag támogatott hitelek esetében, ami egyrészt
a kedvezményes lakáshitelezési rendszer tavalyi szigorításának, másrészt a támogatott hitelek drágulásának tudható be elsősorban, derül ki a DEM Gazdaságkutató Intézet felméréséből.
A leglátványosabb hanyatlást a használt lakásokra igényelt kölcsönöknél regisztrálták az intézet elemzői: míg az elmúlt év első hét hónapjában több mint 57 ezer szerződést kötöttek, addig az idén mindössze 22 ezer ilyen ügylet realizálódott. De összességében is elmondható: az államilag támogatott hitelek volumene a 2003. évi szint felére csökkent, és vélhetően ez a tendencia az év hátralevő részében is folytatódni fog, ugyanis a pénzintézeti adatok valamennyi típusú támogatott hitelszerződésnél jelentős visszaesést mutatnak. A csökkenés mértékét mutatja a folyósítások összege is: a használt lakásokra felvett, az elmúlt évi 231 milliárd forinttal szemben idén mindössze 94 milliárdot tett ki az igényelt kedvezményes hitelek mértéke. Az új lakások hitelezésében ugyan nem ilyen erőteljes a visszaesés, de a tavalyi év első hét hónapjában aláírt 19 ezer hitelszerződéssel szemben az idei év azonos időszakáig mindössze 14 ezer ilyen ügylet jött létre, vagyis a tavalyi 109 milliárd forinttal szemben, idén csak 99 milliárd forint értékben kötöttek a hazai hitelintézetek államilag támogatott hitelszerződéseket.
Az év slágerének minden kétséget kizáróan a devizahitel bizonyult, amit a támogatott és a devizaalapú hitelek arányában már a múlt hónapban beállt fordulat is jól mutat. Egy hónap alatt több piaci kamatozású, főleg devizaalapú hitelre kötöttek szerződést a hazai bankok, mint az államilag támogatott egyéb konstrukciókra. A használt lakások vásárlásához, felújításához igényelhető devizaalapú kölcsönök például már most olcsóbbak, mint az államilag támogatott forintalapúak – hangsúlyozza a gazdaságkutató intézet jelentése.
A korábbi előrejelzések mértékét jelentősen meghaladta a devizahitelek állománynövekedése az idén – nyilatkozta lapunknak Bota Zoltán, az Inter-Európa (IE) Bank lakossági üzletágának vezető munkatársa. – Az első negyedév még a forintalapú támogatott hitelek dominanciáját mutatta, mivel valójában ekkor még a tavalyi hitelkérelmek realizálódtak, a második negyedévtől azonban látványosan átrendeződött a piac a forinthitelek irányából a devizahitelek felé.
Nem véletlenül, ezeket a hitelkérelmeket jóval gyorsabban elbírálják a pénzintézetek, mivel lazábbak a jogszabályi megkötések, azon kívül rendkívül csábítóak a hazai viszonylatban feltűnően alacsony kamatlábak miatt is. Az euróalapú hitelnél 4,99 százalékos az éves kamat mértéke, míg a svájcifrank-alapú lakáshitel még ennél is kedvezőbb, 1,75 százalékos akciós éves kamatozású hitelkonstrukciót ajánl az IE Bank. Azt azonban tudni kell, hogy a devizahiteleknél mind az árfolyam-, mind a kamatkockázatot minden esetben az ügyfél viseli, amit a mai napig sokan nem igazán értenek. Talán ennek is köszönhető, hogy az elmúlt időszakban a felvett hitelek túlnyomó többsége devizaalapú volt. A svájcifrank-alapú hitelkonstrukciónk indulása idején például történelmi mélyponton volt a svájci frank alapkamatja, vagyis valószínűsíthető volt, hogy innen már csak felfelé kúszhat. A devizaalapú hitelek bevállalása elsősorban az alacsonyabb keresetűek esetében jelenthet nagyobb kockázatot, ők már a kisebb törlesztőrészlet-ingadozásra is érzékenyen reagálnak.
Az MNB egy, a lakásfinanszírozással kapcsolatos tanulmányában az elemzők számszerűsítették a devizahitel-felvevői kockázatot. Eszerint egy 1,5 százalékos emelkedés – egy húszéves futamidejű hitel esetében – már 12,2 százalékkal emelheti a havi törlesztőrészletet. A jegybank javaslata: lehetőleg abban a pénznemben adósodjunk el, amiben jövedelmünket kapjuk. A pénzügyi felügyelet már óvatosabban fogalmaz: a bankok tájékoztatási gyakorlatát kell megszigorítani.
– Ezzel teljes mértékben egyetértünk, az Inter-Európa Bank is megtesz jelenleg mindent annak érdekében, hogy megfelelően felhívja ügyfelei figyelmét az esetleges kockázatokra, és a jövőben is partner lesz egy olyan gyakorlat kidolgozásában, amely segíti az ügyfél még teljesebb körű tájékoztatását, mind a forinthitelek, mind a devizahitelek esetében. Utóbbinál annál is inkább, mivel az első látásra feltűnően kedvező feltételek láttán az ügyfelek hajlamosak megfeledkezni a hitelfelvétellel járó esetleges kockázatokról.
origo.hu
Tragédia Gödöllőn: iskolai bántalmazás miatt vethetett véget életének a kislány
