Kitartó érdek-képviseleti tevékenységünk teljes kudarcát éljük ma meg saját ágazatunk irányításában épp úgy, mint a ránk vonatkozó törvények, rendeletek megalkotásában. Mára turizmusunk – ezen belül a jelentősebb forgalom után adót fizető vendéglátás – helyzetét a periodikusan változó és kialakulatlan irányítás és a mértéktelen elvonás miatt kaotikusnak ítéljük, mely nem szolgálja szakmánk, de nemzetgazdaságunk érdekeit sem. Ezáltal létünk került veszélybe – jelentette ki Háber.
Közölte: emiatt levelet írtak Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, valamint az ágazat irányítását végző más vezetőknek. Eljuttatják számukra egyúttal a konferencia határozatát is, amelyben – Háber Tamás közlése szerint – az alábbiakat rögzítették: szeretnék elérni, hogy a vendéglátó szakmát a gazdasági súlyának megfelelően képviseljék a kormányzati munkában. Úgy vélik, olyan érdek-képviseleti és koncessziós törvényre lenne szükség, amely az üzletnyitás feltételrendszerét szabályozná. Kívánatosnak tartanák a szakma különböző ágazatainak önálló, de közös irányítását, az új kereskedelmi törvény elkészültéig a be nem tartható jogszabályok ellenőrzésének felfüggesztését, a hazai munkaerő védelmét a külföldi munkaerővel szemben; a munkajog újratárgyalását; a kis- és középvállalkozások valódi támogatási rendszerének létrehozását; a versenyképesség megőrzése miatt alacsony kamatozású, hosszú lejáratú hitelekhez való hozzájutás lehetőségének megteremtését. A szervezetek intézkedést kérnek annak érdekében, hogy a banki adót ne hárítsák át az állampolgárokra, tekintve, korábban a miniszterelnök is azt kérte a pénzintézetektől, ne terheljék az ügyfelekre. Ezzel szemben a bankok 50-100 százalékkal megemelték az átutalási, számlavezetési díjakat.
Az MVI elnöke kiemelte: rögzítették az Artisjus Szerzői Jogvédő Hivatal működésének felülvizsgálatát; a gazdasági környezet stabilitásának megteremtését, adóreformot, melynek során az elvonások, a munkabérek közterhei, az adók, valamint az adminisztráció mértéke oly mértékben csökkennek, hogy azok jogkövető magatartással kitermelhetők legyenek.
Csökkent a belföldi vendégforgalom. Az idén január–szeptemberben a kereskedelmi szálláshelyekre 2,6 millió külföldi vendég érkezett, akik 8,4 millió vendégéjszakát töltöttek el. A vendégek száma nyolc, az éjszakáké két százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest – hozta nyilvánosságra honlapján a KSH. A vizsgált időszakban a kereskedelmi szálláshelyek 2,6 millió belföldi vendéget fogadtak, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma elérte a 6,6 milliót. A vendégek száma 3, a vendégéjszakáké 5 százalékkal zuhant.
