Borárverés és neves művészek műsora segíti ma este Solymáron a múlt század egyik legnagyobb magyar írójának hazatérését. A színhely is szimbolikus, hiszen ha minden jól megy, egy sváb faluban lesz az első anyaországi köztéri szobra az anyai ágon német származású Wass Albertnek, akinek a háború végén menekülnie kellett hazájából, és soha nem kapta vissza magyar állampolgárságát. Az Orbán Viktor fővédnökségével és az Országgyűlés alelnökének, Harrach Péternek a nyitóbeszédével induló jótékonysági esten fellép Pitti Katalin, Gulyás Dénes és Varga Miklós, műsort ad az Állami Népi Együttes, a Corvinus Vegyeskar, a Debreceni Református Kollégium kántusa, valamint Dévai Nagy Kamilla és Krónikásénekesei. Ott lesz az Ifjú Muzsikás zenekar, a Cédrus Táncegyüttes, énekel Budai Ilona és beszédet mond Bayer Zsolt is. A műsor közben neves borászok – köztük Tiffán Zsolt, Vesztergombi Csaba, Heimann Zoltán – borait árverezi Rohály Gábor, a Borkalauz főszerkesztője. A gálaműsor célja, hogy mindazok, akik Wass Albert műveit és szellemiségét becsülik, és egyetértenek azzal, hogy Solymáron egy szobor emlékeztesse rá az utókort, egy kellemes, színvonalas, művészeti élményekben is gazdag este keretében találjanak lehetőséget a nemes cél támogatására. A szervezők a teljes bevételt a szobor felállítására fordítják. A település civil szervezeteinek köszönhető már a Golgota Alapítvány által megvalósított Kálvária és a Kitelepítési Emlékmű is.
A szoborállítás egyik kezdeményezője, Gulyás Dénes operaénekes lapunknak elmondta: miután Budapesten nem lehet felállítani az író szobrát, a főváros közvetlen szomszédságában találhat otthonra Wass Albert – a mű leleplezésére a tervek szerint halálának évfordulóján, februárban kerülhet sor. Mint arról lapunkban többször is beszámoltunk, a Fővárosi Közgyűlés kulturális bizottságának baloldali többsége úgy határozott, addig nem állítható fel a mellszobor, amíg a főpolgármester által létrehozott, történészekből álló csoport nem készít szakvéleményt az 1946-ban Kolozsvárott halálra ítélt, kiváló erdélyi író világháborús szerepéről. A bizottságban helyet kapott Tamás Gáspár Miklós filozófus is, aki később lemondott e tisztségéről, miután a MIÉP politikusa sérelmezte, hogy egy „főállású anarchista” dönthet arról, Wass Albert érdemes-e mellszoborra az anyaország fővárosában.
A Solymáron felállítandó alkotás Blaskó János magyarországi szobrászművész munkája. A szobor eredetije Székelyudvarhelyen látható az Emlékezés parkjában, Vándor székely hazatalál felirattal.
Mint ismeretes, Romániában a hatóságok háborús bűnösnek tartják az írót, ezért nem engedélyezik köztéri szobrának felállítását. A székely anyaváros központjában levő park (ahol a magyar történelem tizenhárom személyisége kapott helyet) a helyiek és az Erdélybe látogató magyar turisták zarándokhelyévé változott a tavaszi felavatás után, azóta a szobrokon mindig van friss virág és nemzetiszín szalag. Sajtóhírek szerint a jövő év elején Bonyhádon, a város művelődési központja előtt, Vörösmarty Mihály szobra közelében is felállítják azt a Wass Albert-mellszobrot, amelyet az Ausztráliában élő Kolozsy Sándor készített, de nem állíthattak fel Kolozsváron. Az erdélyi írónak nevét eddig Magyarországon csak egy emléktábla őrzi Debrecen-Pallagon, a volt iskolája falán, valamint polgári köröket neveztek el róla a cívisvárosban, Budapesten és Szegeden.
origo.hu
Huszonhét macskát szabadítottak ki az ercsi horrortelepről
