Évi négymilliárd eurónyi uniós pénz áll hazánk rendelkezésére 2007 és 2012 között, ám kérdés, hogy az állam képes-e hozzátenni ehhez a szükséges magyar önrészt anélkül, hogy tovább növelje a költségvetési deficitet, illetve ne térjen el az euró bevezetéséhez szükséges konvergenciaprogram teljesítésétől – jelentette ki tegnap a KPMG évzáró sajtótájékoztatóján Robert Stöllinger. A nemzetközi könyvvizsgáló cég magyarországi leányvállalatának ügyvezető igazgatója szerint az uniós pénzek elnyeréséhez ma már kellő számú pályázat áll rendelkezésre, de félő, hogy ezek közül nem a legalkalmasabbak jutnak támogatáshoz, hanem azok, amelyekkel nincs sok munkája a kiválasztást végző hatóságnak. – Gyakori, hogy formai hiányosságok miatt jó pályázatok is elbuknak – vázolta a jelenlegi helyzetet Stöllinger.
Az ügyvezető igazgató felhívta a figyelmet: ahhoz, hogy a brüsszeli fejlesztési pénzeket hatékonyan használjuk fel a jövőben, nemcsak a magyar önrészt kell biztosítani, de fel kell állítani egy átgondolt ágazati és területi stratégiát is. Ennek elkészítéséhez a KPMG kidolgozta a szükséges módszertant, dönteni azonban a kormányzatnak kell. E tekintetben alapvetően két minta áll Magyarország előtt: az ír és a görög. Írország a rövid távon kevésbé látványos, középtávon viszont a gazdaság megerősödéséhez vezető humán fejlesztést tartotta előbbre valónak, míg Görögország a nagy beruházásokra koncentrált, melyeknek sokszor nincs valódi hozadékuk. Kérdésünkre, hogy a jelenlegi magyar kormányzat melyik út felé törekszik, Stöllinger korainak nevezte a válaszadást, éreztette azonban, hogy a hazai politika szívesen gondolkodik a nagy központi projektekben, például autópálya-építésben.
A KPMG értékelése szerint az uniós csatlakozás eredményeképp felerősödött a külföldi befektetők Magyarország iránti érdeklődése, azonban a hazai adórendszer nem javítja a versenyképességünket. A társasági adó kulcsa már nem hazánkban a legalacsonyabb a térségben, magas az áfakulcs, jelentősek a társadalombiztosítási és járulékterhek. László Csaba expénzügyminiszter, a KPMG adópartnere szerint a társaságok számára a legnagyobb terhet a helyi iparűzési adó jelenti, hiszen elviszi a vállalatok nyereségének húsz százalékát. Ehhez képest csak kis előrelépés, hogy a jövő évi adótörvények már lehetőséget adnak arra, hogy a társasági adó alapjából annak 50 százalékát levonhassák a vállalkozások. László Csaba szerinta helyzet hosszú távú rendezéséhez átfogó helyiadó-reformra lenne szükség.
A jövő évi adótörvénnyel kapcsolatban elhangzott: az új szabályok mérséklik egymás hatásait. A kétkulcsos személyi jövedelemadó csökkenti a magánszemélyek terheit, ezt a hatást azonban ellensúlyozza a kedvezmények megvonása.
origo.hu
Mozgáskorlátozott parkolókártyát használtak a csalók
