Másfél évvel ezelőtt, amikor a VMSZ a magyar kormánnyal tárgyalásokat kezdeményezett a kettős állampolgárságról, gondolta-e volna, hogy ilyen politikai szembenállást generál az anyaországban a kérdés?
– A kettős állampolgárság igénye már jóval korábban is megfogalmazódott a Délvidéken. A VMSZ akkor vetette fel a kérdést, amikor Szerbia-Montenegróban elfogadhatóvá vált a kettős állampolgárság intézménye. Milosevics országlása idején egy ilyen igény megfogalmazása könnyen komoly megtorlásokhoz vezethetett volna. Másfél évvel ezelőtt láttuk elérkezettnek az időt arra, hogy ezt a kérdést jó esélyekkel felvessük. Tárgyalni akartunk arról, melyek azok a megoldások, amelyek a vajdasági magyaroknak és az anyaországnak egyaránt elfogadhatók. Sajnos nem találtunk megértésre Budapesten, állandó ígérgetéseknek és elodázásoknak voltunk kitéve. Kovács Lászlóval megállapodtunk egy szakértői csoport létrehozásáról. Az akkori külügyminiszter arra kért, hogy ne erőltessük ezt a kérdést Magyarország uniós csatlakozásáig, nehogy ezáltal negatívan befolyásoljuk az integrációt. Mi ennek a kérésnek eleget is tettünk, csakhogy május elseje után elvártuk volna Kovács Lászlótól, hogy ő javasolja a szakértői csoport minél gyorsabb létrehozását, s ezáltal a konkrét tárgyalások megkezdését. Nem így történt. Kovács László célja vélhetően az egész kérdés asztal alá söprése volt. Ezt követően került kényszerpályára az ügy. E kényszerpálya kialakulásának az oka nem a Magyarok Világszövetségének népszavazási kezdeményezése, hanem a volt külügyminiszter állandó mellébeszélése.
– A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) legutóbbi ülésén a határon túli szervezetek és az ellenzéki pártok egységesen léptek fel a kormánypártokkal szemben. Tizenhat tagszervezetből mindössze kettő nem írta alá az igen válasz támogatását a december 5-i népszavazáson: az MSZP és az SZDSZ. Utóbbiak továbbra is kitartanak álláspontjuk mellett. Nem jelenti ez a Máért semmibevételét?
– Ne felejtsük el, hogy mintegy másfél évig sort sem kerítettek a kormánypártok a Máért-ülésre. A kettős állampolgárság ügye miatt már jóval előbb össze kellett volna hívni a Máértet. Akkor talán több esély lett volna az érvek és ellenérvek megvitatására. Most nyilvánvalóvá vált: a határon túliak, a Fidesz és az MDF szerint a kettős állampolgárságnak nincs alternatívája. A Máért az egyetlen anyaországi intézmény, ahol a legitim politikai erők – határon innen és túl – a legaktuálisabb és legkomolyabb kérdésekről vitát folytathatnak. Éppen ezért ennek az intézménynek a döntéseit nem szerencsés figyelmen kívül hagyni.
– Míg a státustörvény esetében a parlamenti szavazáson az MSZP igennel szavazott, a kettős állampolgárság kérdésében már egyértelműen társult az SZDSZ elutasító magatartásához. Mivel magyarázza ezt?
– Nem szeretnék pártügyekben állást foglalni. Tény, hogy a kettős állampolgárság kérdése a magyar politikai élet központi témájává avanzsált. Annyi bizonyos, hogy mostantól kezdve ezt az ügyet nem lehet véka alá rejteni, véget ért a mellébeszélések kora. Mindenkinek tudomásul kell venni: nem mi mondtunk le a magyar állampolgárságról, nem is apáink, nagyapáink. Egyszerűen elvették tőlünk. Ha más ország meg tudja adni az állampolgárságot nemzettársainak (például a horvátok, szerbek, szlovákok vagy románok), akkor Magyarország mire vár? Ha bizonyos Magda Marinko előbb kaphatott magyar állampolgárságot, mint sok más becsületes magyar ember, akkor azon bizony nagyon el kell gondolkozni.
– Tegnapi sajtóhírek szerint a Délvidéken folytatódnak a magyarok elleni atrocitások.
– Amikor mi azt mondjuk, hogy biztonságérzetet ad a magyar állampolgárság, akkor ezekre az állandósult magyarverésekre is gondolunk. A jelenlegi magyar kormánynak egyébként nincs sem Szerbia- sem Délvidék-politikája. A jelenlegi tétlenségével a kabinet nem csinál mást, mint a szerb politikai erők malmára hajtja a vizet. Ha például a belgrádi magyar nagykövet nem focimeccsek vagy szórakoztató programok szervezésén munkálkodna, hanem a délvidéki magyarságot érintő kérdéseken, akkor talán máris előrébb tartanánk. Kettős állampolgárság, a szülőföldön való megmaradás és az autonómia – e három kérdéskör jelenti számunkra a prioritást, ezekhez várjuk az anyaország támogatását.
– Mit vár a december 5-i népszavazástól? Meglesz-e az érvényes igentöbbség?
– Én a referendum végeredményével kapcsolatban már akkor is kétkedő voltam, amikor azt a Magyarok Világszövetsége napirendre tűzte. Most is bennem van a félelem az ügy végkimenetelével kapcsolatban, adja Isten, hogy ne igazolódjanak be ezek a félelmek. De bármi lesz is a népszavazáson, mi nem fogjuk ezért kárhoztatni a magyar állampolgárokat. Tudjuk, a nemzet álmaiban mindig ott leszünk.
Megfélemlítve. A Magyar Szó című újvidéki napilapot arról tájékoztatta a gombosi helyi közösség vezetősége, hogy a falu egyetlen szórakozóhelyén időnként verekedésbe torkollanak a nézeteltérések a magyar és a menekült szerb fiatalok között. „Menjetek Magyarországra, ahonnan jöttetek!”, „Le fogunk benneteket gyilkolni!” – ilyen és ehhez hasonló fenyegetéseknek vannak kitéve a gombosi magyar fiatalok. A lap szerint néhány nappal ezelőtt egy magyar fiú fején sörösüveget törtek össze, s a fiatalember a zombori kórházba került. Ugyanazon az estén megtámadtak egy magyar lányt is, ő mobiltelefonon azonnal segítséget kért édesapjától, aki, miközben segítségére sietett, óriási felindultságában útközben meghalt. A nemzeti és vallási türelmetlenség újabb példájáról adott hírt az újvidéki rendőrség is, amely szerint ismeretlen tettesek horogkereszteket firkáltak a péterváradi katolikus plébánia épületére, és sértő tartalmú üzenetet írtak rá. (MTI)
