A parlamenti pártok azt javasolják a választóknak, hogy vegyenek részt a december 5-i népszavazáson – csak ebben tudtak megállapodni az MDF által kezdeményezett egyeztetésen. A jövő héten ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a frakciók képviselői. Németh Zsolt lapunknak elmondta: a Fidesz a nemzeti összetartozás törvényének mielőbbi megalkotását javasolja, amely a kettős állampolgárság megadásával fejezné ki a határokon belül és kívül élő magyarok együvé tartozását.
*
A magyar állampolgárokéval azonos európai útlevelet biztosítana a külhoni magyaroknak, és kimondaná, az állampolgárság és a magyar útlevél csak a Magyarországon történő adó- és járulékfizetés esetén biztosít automatikus egészségügyi ellátást és nyugdíjfolyósítást a tulajdonosának. Szerinte azért kulcsfontosságú a magyarországi magyarokéval azonos útlevél megadása, mert 2007-ben már Magyarország határaira is a schengeni kritériumok lesznek érvényesek, így a határon túli magyarok utazása nehezebbé válhat. A kormány által kidolgozott szülőföldcsomagot ígéretes ötletnek minősítette.
A koalíciós pártok szerint a Fidesz javaslata nem jelent megoldást. Lendvai Ildikó (MSZP) úgy vélte, az ellenzéki párt elfeledkezik arról, hogy 17 olyan szociális ellátás van, amely társadalombiztosítás nélkül is jár a magyar állampolgároknak, és ha az állampolgárok csak adó- és járulékfizetés esetén kapnának egészségügyi ellátást, akkor a határon belül élők jelentős részét is kizárnák az ellátásból. Az MSZP a kormány országgyűlési határozati javaslatát támogatja. Ennek elfogadása azt jelentené: a Ház felkéri a kormányt a nemzetpolgárság intézményének kidolgozására, a határon túli magyarok szülőföldön való boldogulását segítő szülőföldalap létrehozására, a vállalkozások fejlesztését szolgáló partnerhitelprogram kialakítására és a határon túli magyarok speciális úti okmányának bevezetésére. Lendvai szerint ha a nemek győznek december 5-én, akkor sor kerülhet a kormány indítványának végszavazására, ha az igenek, valódi állampolgárságot kell adni a határon túli magyaroknak. Az SZDSZ is a teljes állampolgárság megadását támogatja arra az esetre, ha az igenek kerülnének többségbe. Eörsi Mátyás (SZDSZ) úgy látja, a nemzeti összetartozás törvényéről szóló Fidesz-javaslatnak nincs igazi tartalma, csak politikai szándékot tükröz. Hasonlóan vélekedett Csapody Miklós (MDF) is. Az MDF szerint egyedül nekik van olyan javaslatuk, amely a törvényhozás keretei között megoldhatja a kettős állampolgárság ügyét. Herényi Károly (MDF) jelezte, a magyar állampolgárságról szóló indítványuk elfogadásával már december 5-e előtt rendezhető lenne a kérdés. Ennek lényege: a kedvezményes honosítás esetében kimaradnának az állampolgársági törvényből azok a követelmények, hogy legalább egy éve legyen magyarországi lakhelye annak, aki állampolgárságért folyamodik, valamint biztosított legyen magyarországi megélhetése. Lendvai szerint ha a népszavazás érvényes és eredményes lesz, és az igenek győznek, „kiindulópont lehet az MDF javaslata”.
Riogató kampány
Folytatódott a tegnapi napilapokban a kormány december 5-i kettős népszavazást megelőző kampánya, a kabinet egész oldalas fizetett hirdetésekben tette közzé álláspontját. Ugyanakkor aláírás nélküli, a kettős állampolgárság ügyében riogató és nem szavazatra buzdító szórólapok lepték el az országot, amelyeknek szerkezete és állításai feltűnően egybecsengenek a kormány hirdetésével. A propagandaanyag szerint havi 20 ezer forintba kerülne családonként a határon túliak magyar állampolgársága, mások helyett kellene adót, nyugdíjat fizetni, állásunkba kerülne, ha igennel voksolnánk, valamint nehezedne a lakáshelyzet Magyarországon.
A kormány fizetett hirdetésében szintén a pluszköltségeket hangsúlyozza, munkaerő- és lakáspiaci nehézségeket helyez kilátásba. Központi eleme a 800 ezer áttelepülőt feltételező 537 milliárdos pluszkiadás. A határon túli magyar szervezetek szerint a jelenlegi évi mindössze nyolcezer áttelepülő száma is csökkenne a kettős állampolgársággal. A kabinet ugyanakkor az ígért négyszázezer új munkahellyel szemben azzal számol, hogy a rengeteg áttelepülőből csak 25 ezren találnának munkát. A kormány hirdetése abban is megtévesztő, hogy a jogi környezet változatlanságával számol, miközben Gyurcsány Ferenc kérésére már nemzetközi példák alapján készülnek az ezen változtatni hivatott (például a juttatásokat az anyaországi tartózkodáshoz kötő) tervezetek.
Gyurcsány a megosztásról. Gyurcsány Ferenc a Kossuth rádió műsorvezetőjének felvetésére, miszerint miért most állt elő a kormány a határon túli magyarok helyzetének jobbítását célzó javaslatokkal, feltette a kérdést: „A magyar ellenzék, amikor kormányon volt, miért nem tette meg ugyanezt?” A kormányfő úgy véli, a referendum kettős állampolgárságra vonatkozó kérdése jobban megoszt, mint szinte bármi Magyarországon az előző két évben.
A Fidesz szerint nem a népszavazási kérdés, hanem maga Gyurcsány Ferenc osztja meg az embereket. Az ellenzéki párt úgy véli, a kormányfő még nem lát üzletet a kettős állampolgárságban, ezért nem támogatja azt.
Diurnus igent mond. Művészek és közéleti szereplők írták alá azt a dokumentumot, amely a december 5-i, a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson való részvételre és a felvetés támogatására szólítja fel a választópolgárokat. – Ha Magyarország nemmel szavaz, akkor akarva-akaratlanul szembeállítja egymással az anyaországi és a határon túli magyarságot, és ez a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés útjába is súlyos akadályokat gördíthet – vélekednek a dokumentum aláírói, köztük Tőkés László református és Tempfli József katolikus püspök, Böjte Csaba ferences szerzetes, Duray Miklós író-politikus, Sütő András író, Püski Sándor könyvkiadó, Schöpflin György és Gál Kinga európai parlamenti képviselők, Habsburg György utazó nagykövet, Bodor Pál (Diurnus) újságíró.
