Reméli az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának elnökhelyettese, hogy az áldozatok személyiségi jogai nem sérülnek a szocialisták javaslata értelmében, vagyis a titkosszolgálatok által készített akták korlátlan nyilvánosságra hozásával. Kutrucz Katalin szerint az iratok nagy többsége az áldozatokkal kapcsolatos. Lapunk kérdésére kifejtette: konkrét szakmai álláspontot nem tud mondani a kérdésben, hiszen nem ismeri a tervezetet, illetve hogy „mi van mögötte”. Arra a kérdésünkre, hogy fel lehet-e becsülni, mekkora mennyiségű irattömeget semmisítettek meg a kommunisták a pártállami éra utolsó időszakában, azt felelte: annyit lehet tudni, hogy az 1989-ben nem irattározott akták, munkaanyagok túlnyomó része megsemmisült.
Ki kell nyitni az aktákat, hogy lezárható legyen a múlt, és a jövővel foglalkozhassunk – jelentette ki tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, egyértelművé téve: támogatja az MSZP kezdeményezését az állambiztonsági szolgálatok 1944 és 1990 közötti időszakára vonatkozó iratok korlátozásmentes nyilvánosságra hozatalára. Hangoztatta, elégtétellel tölti el, hogy a magyar baloldal az, amely ebben a másfél évtizedes vitában a legbátrabb álláspontot tette magáévá, hiszen nem kívánják korlátozni a betekintést, nem kívánják további megalázó helyzetbe hozni az ügyben bármelyik oldalon érdekelteket. Az iratátadásról szólva a miniszterelnök elmondta, egy háromfős bizottság aszerint minősíti a dokumentumokat, hogy azok tartalma jelenleg sért-e fontos nemzetbiztonsági érdeket. Hozzátette: azzal a szándékkal ért egyet, hogy a nyilvánosságra hozatal minél szélesebb körre vonatkozzon, és semmilyen védekező magatartást nem tart támogathatónak. A kormányfő állította: sem hivatalosan, sem nem hivatalosan nincs arról információja, hogy „valakik az iratokhoz nem jó szándékkal és nem törvényesen hozzányúltak, azokból elemeket kiemeltek”.
Demeter Ervin (Fidesz) szerint komolyan gyengíti Gyurcsány Ferenc szavahihetőségét, hogy a múlttal való szembenézés bátorsága két évvel ezelőtt nem volt meg benne. – Gyurcsány Ferenc múlttal való szembenézésének hitelét rontja, hogy elődje, Medgyessy Péter tanácsadójaként még nem merték a nyilvánosság elé tárni az akkori kormányfő szt-tiszti múltját – jegyezte meg a polgári kormány titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztere, emlékeztetve arra: az MSZP az elmúlt 15 évben akadályozta, hogy kizárják a közéletből az egykori politikai rendőrséggel együttműködőket. Demeter kijelentette: a szocialistáknak előbb meg kellene alkotniuk a közélet tisztaságát szolgáló törvényt, s csak utána nyilvánosságra hozni az elképzelést. Ezzel arra utalt, hogy egyelőre nem tudni, mit akar szabályozni az MSZP, hiszen csak a szándékukat közölték az iratok nyilvánosságra hozatalával összefüggésben.
Az MDF szerint fontos, hogy nyilvánosságra kerüljön az egykori ügynökök és hálózati személyek neve, de az aktanyitás mellé szankció is kell, ami összeférhetetlenséget jelent bizonyos közbizalmi tisztségek betöltésével. Ilyen legyen a választott politikai tisztség, a kormánytagság és az alkotmányos intézmények vezetőinek egy meghatározott köre – javasolta Dávid Ibolya pártelnök.
Azzal, hogy Gyurcsány a háromfős bizottságra bízná, mi kerülhet nyilvánosságra, nem tett mást, csak a jövő évre prolongált egy problémát – mondta Kenedi János történész, hozzátéve, hogy a testületnek már évekkel ezelőtt be kellett volna fejeznie a munkáját, tehát ma már nem minősíthetnek újra államtitkokká 1990 előtt keletkezett iratokat. Kenedi szerint 1000 folyóméter állambiztonsági iratról azt sem lehet tudni, hol van. Ezek nélkül nem sikerül elejét venni az esetleges zsarolásoknak, ami a szocialisták célja – tette hozzá.
Hosszabbítanak az átvilágítók. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke reméli, hogy a jövő héten zárószavazásra kerülhet sor a parlamentben az átvilágítóbírákkal kapcsolatos kérdéskörben – bár még nem született döntés arról, jövő év augusztus végéig vagy december végéig maradjon-e a jelenlegi rendszer. Közlése szerint az ügyben egyelőre egyeztetések zajlanak.
