Ankara nemet is mondhat

Törökország nem fogad el újabb, az Európai Unió által Ankara belépéséhez támasztott feltételeket, s akár el is utasíthatja a csatlakozást az unióhoz – adta értésre a török kormányfő szombaton megjelent nyilatkozatában.

Recep Tayyip Erdogan a Radikal című liberális török újságnak adott interjúban emlékeztetett arra: 2002-ben a koppenhágai csúcson az európai vezetők elfogadták azt az elvet, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, ha Ankara végrehajt bizonyos reformokat. Elfogadhatatlanok számunkra az új feltételek – mondta a török kormányfő, aki arra a kérdésre, hogy Törökország elutasíthatja-e az EU állam- és kormányfőinek december 16–17-i brüsszeli találkozóján megfogalmazandó ajánlatot, úgy felelt: minden elképzelhető. A csúcson a huszonötök várhatóan szabad utat adnak a csatlakozási tárgyalások megkezdésének, ugyanakkor a héten a sajtóhoz eljuttatott dokumentum tanúsága szerint szigorú feltételeket szabnak Törökországnak anélkül, hogy garantálnák az ország taggá válását. Ankara végleges dátum megállapítását és biztosítékokat követel arra nézve, hogy a tárgyalások lezárultával beléphet az unióba.
Óva intett Törökország EU-felvételének elhamarkodásától az Európai Parlament elnöke is egy isztambuli értekezleten. „Ha csakugyan megkezdődnek a tárgyalások, úgy mindnyájunk érdekei azt diktálják, hogy a török csatlakozásról szóló döntés csak a tárgyalások lezárása után szülessen meg” – jelentette ki Josep Borrell.
Míg a nagyobb részben Ázsiában elterülő ország európai integrációja soha nem látott vitákat gerjeszt az EU-n belül, Ankara mindent megtesz, hogy kapcsolatait közben szorosabbra fűzze a nemzetközi diplomácia más fontos szereplőivel, akár korábbi ádáz ellenségeivel is. Ennek jegyében érkezett tegnap Törökországba Vlagyimir Putyin, akinek személyében először látogatott ide orosz államfő. Az elnök találkozik majd török partnerével, Ahmet Necdet Sezerrel és Recep Tayyip Erdogan kormányfővel, ugyanakkor várhatóan hat együttműködési megállapodást – köztük védelmi, pénzügyi és energiaügyi egyezményt – lát el kézjegyével a héten. Az útra eredetileg szeptemberben került volna sor, de azt akkor a tragikus beszláni túszejtő terrorakció miatt az orosz fél lemondta. A vasárnapi és hétfői megbeszélések fő témái várhatóan a csecsen kérdés, az örmény–azeri szembenállás ügye és a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok lesznek. A csecsen ügyben Moszkva azt kérte Ankarától, hogy zárja el a gerillák törökországi pénzügyi és fegyverszállítási csatornáit. Vélhetően a Putyin-látogatás morálját emelendő a török hatóságok pénteken bejelentették, hogy őrizetbe vettek 12 fegyveres csecsent Isztambulban.