A spanyol futball történetében első alkalommal szakíttatott félbe hazai bajnoki mérkőzést a baszk ETA terrorszervezet. A pályán éppen a Real Madrid és a baszk Real Sociedad játszott egymással, amikor a 88. percben a bíró véget vetett a mérkőzésnek egy bombariadó miatt. Senki sem sérült meg, de az elemzők máris találgatnak, mi lehetett az oka, hogy már futballmérkőzésen is tartani kell a merényletektől? Különösen aggasztó, hogy a közelmúltban már fenyegetőztek a Bernabeu-stadion felrobbantásával, így többen főpróbának tartják a mostani akciót.
Az egyik ok az ETA meggyengülésének cáfolata lehet. Amióta október elején a spanyol csendőrség és a francia rendőrség közös rajtaütésén letartóztatták a szervezet legfőbb vezetőjét, az ETA folyamatosan azt bizonyítja, jogosan nyilatkozott borúlátóan a spanyol belügyminiszter november közepén látszólagos meggyengülésükről. Szombaton csak a franciaországi Limoges közelében 350 kiló robbanóanyagot találtak a francia rendőrök, és vasárnap hajnalban két baszk vállalkozó cégénél robbantak bombák: nyilván nem fizették meg a forradalmi adót. A másik egy „szokásos” ok: ma ítélkeznek két ETA-tag felett, amiért 1988-ban elraboltak egy baszk vállalkozót. Fontos továbbá, hogy Anboto, az októberben letartóztatott ETA-vezér, Mikel Antza élettársa, napok óta éhségsztrájkol franciaországi börtönében. Végül talán a legfőbb ok az lehet, hogy december 30-án szavaznak a baszk parlamentben az úgynevezett Ibarretxe-tervről – a szabad társult állami státusról –, amelyet az ETA következetesen elutasít. Nem engedhetik meg ugyanis maguknak, hogy politikai szárnyuk, a betiltott Batasuna engedjen a csábításnak, a szocialisták oldalára álljon, és elfogadja Zapatero ajánlatát a döntés felülvizsgálatára. Ez még az akkori néppárti miniszterelnök, José María Aznar kormányzása idején lépett életbe 2003 márciusában.
Zapatero történelmet ír. José Luis Rodríguez Zapatero személyében ma első alkalommal ül hivatalban levő spanyol miniszterelnök parlamenti vizsgálóbizottság előtt. Két héttel korábban elődje, José María Aznar ült hosszú, tizenegy órán át a bizottság tagjai előtt, és válaszolt a kérdésekre. Aznar úgy módosította a madridi merényletek idején és a választások utáni véleményét, hogy akkor még kizárta az al-Kaidát, mint lehetséges elkövetőt, a meghallgatás napján viszont már a két szervezet esetleges együttműködéséről beszélt. Zapatero ma is az ellenkezőjét állítja: továbbra sem lát semmilyen bizonyítékot, hogy az ETA-nak bármi köze lenne a merényletekhez. (S. T.)
