Főleg Budapesten terjedtek el a vény nélküli szerek, ahol az átlagosnál többen s több pénzt adnak ki ezekre, ahogyan vidéken az észak-magyarországi, valamint a közép-dunántúli megyék lakói – derül ki a GfK Piackutató Intézet a recept nélkül kapható gyógyszerek fogyasztási szokásairól készített felméréséből. A vény nélkül is kapható gyógyszerek piacát jövedelem szerint vizsgálva nem lehet nagy különbségeket észlelni a költési hajlandóságban, azt sokkal inkább befolyásolja az iskolai végzettség és az életkor. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők például az átlagot jóval meghaladó arányban veszik a nem receptköteles gyógyszereket, s viszonylag sok pénzt is áldoznak rájuk. A diplomások 19 százaléka egyáltalán nem vesz semmilyen vény nélküli gyógyszert, hatvan százalékuk azonban már rendszeresen kétezer forint alatti összeget szán a beszerzésükre, húsz százalékuk azonban havi két–ötezer forintot fordít ezekre, maradék részük pedig még ennél is nagyobb összeget ad ki erre a célra. Az országos átlag az előbbi értékmegoszlás sorrendjében 26, 63, 9 és 1 százalék szerint alakul. Életkor szerint a harmincadik életévnél húzható meg a választóvonal, mert az ennél idősebbek felül-, a fiatalabbak pedig alulreprezentáltak a fogyasztásban. A nők 72, a férfiak 64 százaléka számít rendszeres vásárlónak. A különbség azonban rögtön eltűnik akkor, ha a havonkénti költés meghaladja (átlagosan) a kétezer forintot; ennél nagyobb összeget mind a két nem megközelítőleg egyforma arányban ad ki nem vényköteles gyógyszerre.
A saját egészségüket nagyon jónak ítélő megkérdezettek közül csak 56 százalék szokott recept nélküli szereket venni; zömük erre havonta átlagosan ezer forintnál kevesebbet szán. Azok a „hipochonderek”, akik szerint egészségi állapotuk már csak jó, kielégítő vagy rossz, már felülreprezentáltak a vásárlásban. Különösen a „rossz” vagy „nagyon rossz” választ adók áldoznak nagyobb arányban havonta háromezer forintot meghaladó összeget recept nélkül hozzáférhető gyógyhatású készítményekre.
Abból a szempontból, hogy ki mennyit tesz egészsége megőrzéséért, lényegében két csoportra oszthatók a megkérdezettek. A rendszeresen sportolók és tudatosan étkezők 40 százaléka szinte sohasem vesz nem vényköteles gyógyszert, 34 százalékuk viszont havi ezer forintnál kevesebbet, további 14 százalékuk pedig ezer és kétezer forintot költ erre a termékcsoportra. A többi aktív és passzív csoport vásárlói magatartása általában az átlag körüli mutatókkal jellemezhető.
A GfK vizsgálta azt is, hogy ki mennyit költ havonta a patikában. Ebből a felmérésből az is kiderült – összhangban az előző felméréssel –, hogy a felnőtt lakosság 42 százaléka nem szokott vényköteles gyógyszert vásárolni, s az is megállapítható, hogy mintegy 30 százalékuk havonta átlagosan kevesebb mint kétezer forintot fordít receptre felírt gyógyszerek beváltására. Ugyanakkor a felnőtt lakosság öt százaléka, azaz mintegy négyszázezer ember havonta hétezer forintnál is többet hagy a gyógyszertárakban. Az életkor ebben az esetben is vízválasztó, a harminc évnél fiatalabbak hetven százaléka ugyanis nem szokott magának receptre gyógyszert felíratni. Az ötven évnél idősebbek között a rendszeres gyógyszervásárlók már jelentős részt, 70-85 százalékot képviselnek, s közülük kerülnek ki azok is (minden hetedik e korcsoportba tartozik), akik havonta hétezer forintnál magasabb összeget költenek gyógyszerekre.
origo.hu
Halálos baleset történt a Fogarasi úton
