Három veszélyben, öt készenlétben

Júliusban Szingapúrban nemcsak arról dönt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, hogy az öt pályázó város közül hol rendezik a 2012-es nyári ötkarikás játékokat, hanem arról is, hogy az öt esélyes sportágból melyik vétetik fel az olimpiai műsorba, s a három veszélyeztetett közül melyik kerül ki onnan. Mi, magyarok eddig az utóbbi témával foglalkoztunk egyik tradicionális „kedvencünk”, az öttusa érintettsége kapcsán, arról egy cikk sem szólt, mit nyerhetünk esetleg az újakkal. Összeállításunkból kiderül, hogy túl sokat nem, hiszen a karate, golf, rögbi, fallabda, görkorcsolya kvintettből egyedül karatéban lehetnének (v)érmes reményeink.

Jacques Rogge, a NOB belga elnöke szerint minden programba lépés egy törléssel jár együtt, mert különben „gigantizmus” veszélyezteti a játékokat. Az már korábban ismertté vált, hogy a golf, a rögbi, a fallabda, a karate és a görkorcsolya pályázik eséllyel arra, hogy 2012-től felkerüljön a nyári olimpia műsorára. Döntő szempont a sportág történelmi múltja, fejlődőképessége, női változatának helyzete, népszerűsége. Minket természetesen a hazai elterjedtség és eredményesség legalább ennyire érdekelt.
Ennek alapján az öt esélyes közül a karate kívánkozik az élre, amelyről Ruzsinszki György, a honi szakszövetség sajtóreferense segítségével tájékozódtunk. A karate a XVI. században alakult ki Japánban, a XX. század elején vált egységes rendszerré, majd a II. világháború után elindult hódító útjára. Napjainkban csaknem 40 millióan űzik, s mivel világszövetsége, a 186 országot tömörítő WKF a sportági és szervezeti széttagoltságot felszámolta, a NOB 1999-ben hivatalosan elismerte. A magyar szövetség öt stílust tömörít magába, mintegy 15 ezren űzik itthon e keleti küzdősportot. Néhányan világszinten: S. Kovács Ádám 2001-ben junior-világbajnok, 2004-ben a mexikói Monterreyben felnőtt vb-2. lett, Klima Zsuzsanna 2003-ban vb-ezüst, tavaly két vb-bronz gazdájává vált, Tóth Beatrix a 2004-es moszkvai Eb-n a dobogó 3. fokára állt fel.
A golf a karatétól sok mindenben távol áll: skót pásztorok találták ki, a sport mekkája, a Royal & Ancient Golf Club of St. Andrews 1754 óta létezik. Majdnem negyvenezer pályán mintegy hatvanmillióan űzik szerte a földkerekségen, de csak mintegy két százalékuk profi. Ők viszont hatalmas pénzeket tehetnek zsebre: az amerikai Tiger Woods jelenleg a világ legjobban fizetett sportolója, 2004-ben összesen 80 millió dollárt keresett. Magyarországon más a helyzet. Fucskó Tünde, a Magyar Golfszövetség főtitkára elmondta, körülbelül 1200 a regisztrált versenyzők száma, s nagyjából ugyanennyi a műkedvelő. Sárközi Richárd személyében egyetlen profi golfozó akad, néhányan pedig oktatásból élnek. Hat verseny- és még néhány gyakorlópályával rendelkezünk. A sportágat, mint úri passziót 1951-ben betiltották nálunk, pedig korábban értünk el sikereket: az 1902-es debütálás után nem sokkal, 1926-ban már magyar volt Európa legjobb női golfozója Szlávy Béláné személyében.
Fallabdában (angol neve, a squash a labda által keltett hangra utal) közelmúltbeli a legnagyobb siker: Krajcsák Márk 5. lett a tavaly őszi pozsonyi Eb-n. A sportág 1830-as angliai létrejötte után bő másfél évszázaddal, 1986-ban nyílt meg Magyarországon az első fallabdacentrum, a szakszövetség 1989-ben alakult. Jelenleg mintegy 30-40 ezren űzik rendszeresen, s pár százezren alkalmanként a squasht, a 35 egyesületben 700-800 az igazolt versenyzők száma. Immár hetven létesítményben fallabdázhatnak az arra vágyók, de nyitás előtt áll még tíz terem. Amióta felmerült az olimpiai programba kerülés lehetősége, megpezsdült a sportág, amelyet brit, illetve a volt brit birodalomhoz tartozott országok dominanciája jellemez.
Ha Ausztrália és nemzeti sport, akkor rögtön jöhet a rögbi is, amely a labdarúgás mögött a világ második legnépszerűbb csapatsportága. Ráadásul éppen a futball alternatívájaként alakult ki az angliai Rugby városában 1823-ban, amikor egy játékos felkapta az addig csak rúgott labdát, erre a többiek utánafutottak és leteperték… A sportág világszövetsége 118, az európai 41 tagot számlál, köztük Magyarországot. Mint Ispán Lászlóné, a honi szövetség főtitkára beszámolt róla, nálunk jelenleg 15 klubban, 50 iskolai csoportban 1400-an rögbiznek országszerte, zajlik az NB I-es, NB II-es, junior- és kadettbajnokság, s a sportágnak a diákolimpián is helye van. A válogatott az európai középmezőny tagja, a világelitbe Franciaország, Ausztrália, Új-Zéland, Anglia, Skócia és Dél-Afrika tartozik. Még folyik a vita róla, hogy a 15-ös vagy 7-es létszámú rögbiválfaj kapjon helyet az olimpián, ha sportágnak bizalmat szavaznak.
A görkorcsolya mindhárom változatát (gyors, művészi, hoki) szerepeltetné. Az első egysoros (in-line) görkori 1819-ben készült el, ám az első vb egészen 1937-ig váratott magára. Az in-line reneszánsza a hetvenes években kezdődött, s azóta tart. 1984-ben húszezren, húsz év múlva már húszmillióan hódoltak ennek a sportágnak. Magyarországon is több tízezren, de inkább hobbiszinten.
A rögbi (1908, 1920) és a golf (1920) már megjárta az olimpiát, a karate, a görkorcsolya és a fallabda még nem. Ha csak a magyar eredményességre koncentrálunk, arra juthatunk, a karate legyen a bekerülők, az öttusa pedig a bennmaradók között. A baseballról és a softballról inkább lemondanánk.